Noha a villamosenergia-rendszer erősen automatizált, ezen automatizációt továbbra is magasan szakképzett és speciális tudással rendelkező személyzet látja el a hálózati pontokon, a diszpécser-termekben, a vezénylő-termekben, valamint a gépcsarnokban. Itt tehát az üzemeltetőknek olyan pandémiás intézkedéseket kell hozniuk a személyzet munkavégzésére vonatkozóan, melyekkel minimalizálható a fertőzés bejutása és annak átadása az üzemben. A dolgozóknak a munkahelyen kívül pedig a maximális társas távolságtartásra és elővigyázatosságra kell törekednie.
A Dunamenti Erőmű vezénylőjébe csak az ott dolgozó munkatársak léphetnek be, a műszakátadások egy online csapatmunka-központ alkalmazás segítségével történnek két műszak közt, a vezénylőben naponta háromszor alapos takarítás van, a kollégák pedig maszkot viselve dolgoznak. Az üzemvitellel a kapcsolattartás videokonferencia eszközökkel történik, a karbantartó kollégák csak a minimálisan szükséges feladatok elvégzésének idejére jönnek be az erőműbe, a támogató munkakörben dolgozó kollégák pedig home office-ban dolgoznak – engedett bepillantást Horváth Péter a legnagyobb hazai gázerőmű aktuális működésébe.
Az erőmű vezetője szerint a legnagyobb kockázatot az iparágban rövid távon minden üzemeltetőnél a dolgozók egészségi állapota, valamint az eredeti gyártóműi támogatás („OEM support”) szokásosnál alacsonyabb mértékű és nehézkesebb elérhetősége jelenti a tervezett vagy nem tervezett leállások során.
A vezérigazgató szerint minden piaci szereplő nagyon gyorsan és fegyelmezetten bevezette a saját pandémiás tervét, így a Dunamenti is. A termelés így jelenleg is zavartalan, az ellátás pedig megfelelő a piacon a menetrendes villamos energiában, a szabályozási igény viszont némileg nőtt.
A koronavírus-járvány hatására ugyanakkor az energiakereslet visszaesett, ami megbolydította a commodity-k – áram, gáz, CO2 – árát, és Horváth Péter elmondása szerint az elmúlt négy hétben annyi szélsőséget, piaci szempontból érdekes pillanatot produkált, mint amit máskor egy év alatt tapasztalnak:
→ Megdőlt a magyarországi naperőművi csúcstermelés egy vasárnap délután. Az adott órákban a hazai termelés 25 százaléka naperőműből származott.
→ Történetében először a magyar áramtőzsdén (HUPX) a délutáni órákban alakult ki negatív órás ár, ugyancsak egy vasárnapon.
→ Az úgynevezett „kacsa-görbe” hatása a HUPX-en is megjelent. A csúcsórákat (peakload) szokatlan módon sokszor a zsinórtermék (baseload) ára alatt kereskedik, miközben egyébként előbbi rendszerint mintegy 20 százalékkal meg szokta haladni a zsinórtermék árát.
→ Az idő 80 százalékában a hazai erőművi rendszer le van szabályozva, sokszor több száz megawattal. A kereslet korábbi várakozásoktól való elmaradása miatt a rendszerirányítónak több alkalommal többlet leszabályozási kapacitást kellett lekötnie napi alapon.
Ami a további kilátásokat illeti, rövid távon jelentős az olcsó kínálat a magyar villamosenergia-piacon, ami kedvezően hat az árakra. A 3. és 4. negyedév árai viszont még sok bizonytalanságot hordoznak, a piac egyelőre fokozatos kilábalást, keresletnövekedést áraz. A piaci likviditás – a bizonytalanságból adódóan – jelentősen megcsappant, az előállt árupiaci árkörnyezet (áram, gáz, CO2) ugyanakkor egyelőre előnyösen árazza a kombinált ciklusú gázturbinákat (CCGT-ket) középtávon – mondja a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója.
Címlapkép forrása: DERT
NRGreport, Major András
