Az elemzők többségéhez hasonlóan rövid távon Pletser Tamás sem számít áremelkedésre. Legfeljebb az év utolsó negyedére vár némi drágulást, az év egészére vonatkozó Brent-átlagár-jóslata pedig jelenleg 32 dollár – írja múlt heti elemzésében a Népszava.
Ezen az árszinten már tömegesen állhatnak le kitermelők, ennek nagy a kockázata is egyben. Egy olajkút elfojtása ugyanis tetemes költséggel jár és az újbóli elindítása kockázatos. Akad olyan üzem – például az amerikai piacszerzés mögött álló palaolaj-bányászat -, ahol a kőzetrepesztés után a készlet kimerüléséig nem, vagy csak visszafordíthatatlanul állítható le a művelet. Mivel számos kút kitermelése egyszerűen veszteségessé vált, most az olajcégek bizonyára a helyi adottságokat elemezve hoznak költségcsökkentő lépéseket. Így kétségessé vált a tengeri fúrótornyok vagy épp a kanadai olajkátrány sorsa is. A kutak végleges lezárása miatt napi 10-15 millió hordós kitermelés tűnhet el a világpiacról. Ráadásul a kitermelők most évek múlva termőre forduló beruházásaikat is lefújják, ami akkor már hiányként jelentkezhet. Mindez a kereslet felfutása esetén jelentősen dobhat az árakon – fejtette ki Pletser Tamás.
Az Erste elemzője a hazai üzemanyag-kutakon a benzinár 20 és a gázolajtarifa további 10 forint körüli esésére számít. Ennél több nem valószínű, hiszen az ár lassan eléri annak a költségnek a határát, amennyiért a Mol még nyereséggel képes ellátni a hazai töltőállomásokat. A jövedéki adó gázolaj és benzin esetében nettó mintegy 110 és 120 forint. (Ez a mostani olajárak alapján az adószabályok miatt júliustól nettó 120, illetve 125 forintra nő.) Ez a rárakódó áfával együtt körülbelül 150-160 forint. Jelenleg a benzin átlagára 285, a gázolajé 323 forint körül jár. Vagyis a nyersanyag, a finomítás, a szállítás és az árusítás költsége ma már jóval kevesebb, mint az adó. A gázolaj változatlanul drágább maradhat a benzinnél, hisz a szállítás, a mezőgazdaság és az élet fenntartásához szükséges más ágazatok ebből jóval többet igényelnek.