Molnár Ferenc közgazdász, fenntarthatósági szakértő (Kelet-közép Európa legnagyobb fenntarthatósági programja, a Virtuális Erőmű Program jogtulajdonosa, a Magyar Innováció és Hatékonyság Zrt. vezérigazgatója) szerint fókusz lesz a fenntarthatóság és a klímaügy is. Csak más okból és másképpen. A járvány utáni új gazdaságban az önvédelem és készletezés mellett a harmadik kulcsszó – egyben jelen írás fókusza a hatékonyság – minthogy a változások fő karakterisztikája az energia- és anyaghatékonyság lesz – írja cikkében a Portfolio. Ebből idézünk rövidítve, de a teljes elemzést érdemes itt elolvasni.
A válság két hatékonysági kérdésre viszonylag gyorsan és élesen mutatott rá: a távmunka működőképességére, és a tartós otthonlét magas energiaigényére. Nem merész jóslat kijelenteni, hogy a hatékonyság-növelő változások közül a magyar lakosságot közvetlenül is érinti majd a home office és távmunka kiterjedése, ami a munkavégzés szerves részévé válhat.
Emellett, és éppen ezért is fel fog értékelődni a háztartások működési- és rezsiköltségeinek további jelentős, de nem szociális szempontú, hanem beruházás-alapú és fenntartható csökkentésének igénye.
Az elavult energetikai rendszerek/ingatlanok felújítása nélkül a Kormány karbonsemlegességi célkitűzései nem érhetők el. Azaz, azon kevés program közé tartozhatna egy lakossági energiahatékonysági „csomag”, amely versenyképesség-növelő, költségvetés-barát, valamint komoly GDP- és foglalkoztatás-növelő hatással bír, mindemellett a fenntartható fejlődés irányába való transzformációt is nagyban támogatja.
Ezzel egy sokkal anyag- és energiatakarékosabb háztartási szerkezet jöhet létre a következő tíz évben Magyarországon és a hasonló mintákat hozó Kelet-közép európai térségben, vagy a V4-országokban is. Az optimális megoldás egy olyan digitálisan is támogatott program lenne, amelyben online tanácsadással, és egyablakos ügyintézésű konkrét épületfejlesztési- és finanszírozási csomagokkal is támogatják az ingatlanok felújítását, valamint a kapcsolódó eszköz- és gépcseréket.
Várhatóan a hazai kkv-szektor lesz a vírus miatti gazdasági sokk legnagyobb kárvallottja. Épület- és gépállományuk állapota – főként a mikrovállalkozások esetében – nagyban hasonlít a lakossági ingatlanok műszaki szintjéhez, és ugyan kisebb kormányzati csomagok voltak ezek korszerűsítésére, de a konjunktúrában mindenki az árbevételre figyelt és nem a költség- és hatékonysági-oldalra. Most viszont, hogy nincs, vagy radikálisan csökken az árbevétel, a fókusz a költség-oldalra lép át, elindítva itt is a hatékonyság-növelő beruházások igényét és széles körét. Itt fontos lehet az is, hogy a turizmus és a kapcsolt szektorok szereplői számára külön is elérhető energetikai- és rezsicsökkentési fókuszú termékek készüljenek, és nem csak a kkv-k részére – véli a szakértő.
A nagyvállalatok az Ipar4.0-digitalizáció felé fognak haladni – kevéssé HR-kitett módon és tervezett anyag- és energiaáramokkal működve. A kulcs itt is a hatékonyság és a biztonság lesz. Esetükben az innováció és a szemléletformálás azok a területek, amelyek az energiaszektorhoz kapcsolódóan fókuszba kerülhetnek.
Az önkormányzatok és az állami szektor rezsi- és működési költsége szintén jelentősen csökkentendő lesz, ami komoly kihívást jelent. Főként akkor, ha a Kormányzat az erre megoldást kínáló digitalizációval és a hatékonyságnövelő beruházásokkal együtt –csökkenő költségvetési bevételi oldallal számolva – nem szeretne jelentős létszámleépítést is végrehajtani.
A teljes költségvetési szektor esetében a rezsioldal még mindig 20% körüli – tíz éven belül megtérülő beruházásokkal elérhető – megtakarítási potenciállal bír, amivel a teljes működési költség 5-10%-kal lenne csökkenthető évente, ami évi 100 milliárdos költségvetési megtakarítást jelentene. Erre megoldást jelenthet az ESCO, azaz, a piaci tőke beengedése ezekre a területekre is.
A város- és létesítménytervezési ügyek, valamint a digitalizációs és zöld mutatókhoz kapcsolódó kérdések is kiemelt fókuszt fognak kapni a következő években éppúgy, mint az életvédelmi, egészségmegőrzési és betegségmegelőzési kérdések, amelyek mind a prevenciós irányba – azaz kvázi hatékonyságnövelési céllal orientálnak.
Összességében, még ha úgy is tűnhet, hogy a kommunikációs versenyben a koronavírus legyőzte a fenntartható fejlődést vagy a klímaügyet, illetve a gazdaság zöldítésének társadalmi kérdéseit, valójában ez csak a felszín és annak pillanatnyi észlelése. A vírushelyzet egyrészt fenntarthatósági és klímavédelmi szempontból racionális önvédelmi és anti-globalizációs reflexeket váltott ki és aktivált, másrészt már rövid távon is egy olyan gazdaság irányba való transzformációt indított el, amely a korábbinál karaktereiben és működésében is sokkal zöldebb és fenntarthatóbb gazdasági modellt hoz létre.
Címlapkép forrása: Pexels.com
NRGreport
