A résztvevők kiemelték, hogy a világjárvánnyal együtt járó korlátozások a hatósági-szabályozói gyakorlatban is változást követeltek. Megváltozott például az engedélyesekkel való kapcsolattartás módja: a hivatalos, hatósági formákat több esetben felváltották az informális kapcsolattartási formák. A gyors döntésekhez elengedhetetlenek a naprakész, friss információk, ezért a hatóságok kénytelenek voltak sűríteni az eseti, rövid határidős, készletekre, ellátásbiztonságra és aktuális pénzügyi helyzetre vonatkozó adatbekérések gyakoriságát.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a vészhelyzet felülírta a szabályozók hosszú távú stratégiáit, ami gyors alkalmazkodást követelt. Tekintettel arra, hogy a jelenlegihez hasonló járványhelyzetre még nem volt példa, a szabályozók életében ez az első komoly krízishelyzet, ahol a meghozott vészhelyzeti intézkedések azonnal a gyakorlatban vizsgáznak, és azok hatékonyságáról, fenntartásáról vagy megváltoztatásáról rövid határidővel kell dönteni.
Több részvevő jelezte, hogy a szabályozók már most ajánlásokat és javaslatokat fogalmaznak meg a járvánnyal együtt járó gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése érdekében a kormányzatok felé.
Arra a kérdésre, hogy mi a COVID-19-krízissel kapcsolatos legjelentősebb kihívás a szabályozó szervek részéről, a delegáltak jelentős többsége az azonnali és gyors döntéshozatalt jelölte meg, de ugyanígy elsődleges feladatnak tekintették az ellátásbiztonság folyamatos fenntartását.
A járvány hosszú távú hatásait elemezve a résztvevők egyetértettek abban, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett fogyasztók helyzetére, hogy a minőségi és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésük a jövőben se sérüljön – írja a MEKH honlapja.
Címlapkép forrása: Pixabay
NRGreport
