Egy ilyen helyzetben kiemelt jelentősége van annak, hogy a szokásosnál gondosabban kezeljük a hulladékunkat. A hanyagság közvetlenül leginkább a kukásokra és a hulladékfeldolgozókra jelent veszélyt, akik alapesetben is ki vannak téve a fertőzésveszélynek, egy járvány pedig még inkább kiszolgáltatottá teszi őket. Néhány hulladékkal foglalkozó szakember és intézmény tanácsait gyűjtötte össze a G7, amiből alább idézünk, a teljes cikk itt érhető el.
Az alábbiak követésével tudjuk óvni a hulladékkal foglalkozók egészségét, és így lassítani a járvány terjedését:
Külön gyűjtsük a maszkot és a kesztyűket
A papírzsebkendőt, a szájmaszkot, a gumikesztyűt vagy az ételmaradékot a külön, zárt zacskókban gyűjteni és a védőeszközöket a kommunális hulladékba kell dobni. mert nem hasznosíthatóak újra, viszont fertőzésveszélyt jelent a hulladékkezelőknek.
Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a már nem használt maszkokat és kesztyűket dupla zacskóba kell tenni, és csak egy-két óra elteltével lehet a szemétbe dobni.
→ Kuka-kezelés
A koronavírus a műanyagon is megélhet egy ideig, ezért a fertőtlenítésre az alkoholos rongy lehet a megoldás.
Az FKF ezért külön kéri, hogy csak annyi hulladékot tegyünk a kukákba, hulladéktartályokba, hogy a tetejük lecsukható legyen. És a szemeteszsákot mindig bekötve dobjuk ki.
→ Csatorna-kezelés
A KSZGYSZ szerint az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a csatornahálózat -dugulások száma. WC-papíron kívül semmit ne dobjunk a WC-be, nedves törlőkendőt sem, amely egyenesen a legnagyobb ellensége a víztisztításnak
Ne növeljük az egyszer használatos hulladékmennyiséget
Az egyszer használatos maszkok nem megfelelő kidobása így újabb fertőzést jelenthet. Ha mi mossuk a maszkunkat, nagyobb kontrollt tartunk” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Igyunk csapvizet
A márciusi pánikvásárlások egyik népszerű terméke volt a palackozott víz. Számottevően csökkenthető lenne a műanyag hulladék mennyisége, ha palackozott víz helyett csapvizet innánk, mivel a szelektíven gyűjtött műanyag hulladék nagyjából harmada PET-palack. A KSZGYSZ szerint a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, fogyasztása biztonságos és kényelmes.
Előzzük meg az élelmiszerpazarlást
Magyarországon fejenként 65 kilogramm ételt – leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – dobunk a szemétbe évente. ”Azzal tehetünk a legtöbbet nemcsak másokért, hanem a környezetért, a tiszta Magyarországért is, ha csak a valós igényeink szerint szükséges termékeket vásároljuk meg, és kerüljük a túlfogyasztást” – közölte Boros Anita, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Komposztáljunk
A kijárási korlátozás egyik kétségtelen előnye lehet sokak számára, hogy nagyobb tér van elmerülni a lakókörnyezetünk szépítésében. Aki családi házban vagy kertes társasházban lakik (vagy hajlandó hulladékot szállítani), és szeretné jelentősen csökkenteni a hulladékát, annak a mostani időszak remek alkalom ahhoz, hogy elkezdjen komposztálni.
Ne hagyjunk fel a szelektív gyűjtéssel
Magyarországon továbbra is működik a szelektív hulladékgyűjtés, ami még mindig jobb, mint az égetés vagy a lerakás. A szelektív gyűjtést mindenképpen érdemes folytatni, a válogatók egészsége érdekében azonban aki fertőzött vagy beteg, az csak a kommunálist használja.
A veszélyes hulladékokkal várjuk meg a korlátozások végét
A szelektív gyűjtést korlátozza, hogy számos hulladékudvar vagy üvegvisszaváltó korlátozottan vagy egyáltalán nincs nyitva. A KSZGYSZ szerint bármilyen kényelmetlen is, az otthonunkban keletkező veszélyes vagy veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékokat (mint például elemek, elektronikai hulladékok, festékek, oldószerek) ne dobjuk a kommunális szemétbe, hanem várjuk meg, amíg megfelelő helyeken leadhatjuk azokat. A használt olajat pedig ingyenesen elszállítja a legnagyobb magyar sütőlolaj-begyűjtő cég.
Címlapkép forrása: Varga György/MTI