NRGreport
Menü

Uniós stratégia a kiszipolyozás ellen

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után május 20-án publikálta a Biodiverzitás és a Termőföldtől az asztalig stratégiát, mely a következő évtizedben meghatározza az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termelésre vonatkozó szakpolitikájának fő irányait, és egyben az európai zöld megállapodás, a Green Deal alapvetésének is számítanak. A stratégiák központi szerepet töltenének be a járvány nyomán kialakult válság utáni helyreállításban – szemlézte a Qubit.

A stratégiák a következő célkitűzéseket fogalmazzák meg:  

→ 30 százalékra kell növelni a szárazföldi és tengeri védett természeti területek kiterjedését. E területek egyharmada fokozott védettség alá kell, hogy kerüljön, ahol nem történik semmilyen emberi beavatkozás.

→ A növényvédőszerek használatát felére kell csökkenteni az összmennyiség és a hatóanyagtartalom tekintetében.

→ A mezőgazdasági területek 10 százalékán vissza kell állítani a természetes élőhelyeket, a természeti sokféleség megőrzése érdekében – például füves mezsgyék, bokorsávok és méhlegelő kultúrák telepítésével.

→ Kötelező az élőhely helyreállítási célok bevezetése a legfontosabb ökoszisztémák, például a lápok, vizes élőhelyek, erdők és a tengeri élőhelyek érdekében. Ezek ugyanis külön-külön és együtt is létfontosságúak a természeti sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás lassítása és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében.

→ Csökkenteni kell a biomassza energiatermelési célú égetését.

→ A mezőgazdasági területek legalább 10 százalékát magas biodiverzitású tájelemmé kell visszaállítani.

→ A mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kell folytatni.

→ Legalább 25 ezer kilométernyi szabad áramlású folyószakaszt kell helyre állítani.

Az uniós biodiverzitás-stratégia a védett területek állapotának javításán túl kiemelt figyelmet fordít az olyan élőhelyek helyreállítására, amelyek szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében és a természeti katasztrófák megelőzésében. Ez Magyarországon is kiemelten fontos, hiszen az árvizek és aszályok mérséklésének egyik kulcsa lehet az egykori árterek és vizes élőhelyek helyreállítása. A Termőföldtől az asztalig stratégia pénzügyi számításokkal is alátámasztja, hogy ezek a változások összességében igen jelentős gazdasági haszonnal járnak, mivel környezeti kockázatok miatt bekövetkező termeléskiesést előznek meg – teszi hozzá a Qubit cikke. 

Euromillárdok és a természetesebb jövő

Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora szerint ezek a célkitűzések végre üdítően eltérnek a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem igen tartalmazó nyilatkozatoktól és stratégiáktól. „Nevesítve vannak a kötelező célok és feladatok, amelyek már észrevehetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövő generációknak élhető környezetet tudjunk átadni” – kommentálta a dokumentumokat az Ökológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezetője szerint a stratégiák végre leképezik azt, amiért hosszú évek óta küzdenek a természetvédők. „Az MME Monitoring Központja által gyűjtött, a hazai madárállomány állapotát tükröző adatokra alapozva évek óta kongatjuk mi is a vészharangot. Sajnos az európai helyzethez hasonlóan hazánkban is a mezőgazdasági területek természetes élővilágát veszítjük el a legvészesebb ütemben, és bár az élővilág fogyatkozásának okai összetettek, bizonyos, hogy negatív tendenciákért nagymértékben felelős az agrárterületek egyre intenzívebb hasznosítása. A stratégiák tagállami jóváhagyása alapvető társadalmi érdek és a jövő generáció túlélésének záloga” – fogalmazott az MME közleményében Halmos, aki bízik abban, hogy a hazai döntéshozók mihamarabb kiállnak a természeti sokféleség további pusztulásának megállítása mellett és elfogadják a EB stratégiai javaslatait.

Báldi szerint kifejezetten biztató, hogy például a biológiai sokféleség megőrzésére évi 20 milliárd eurót szánnak, illetve az átalakuláshoz szükséges kutatás és innováció céljára 10 milliárd euró áll rendelkezésre. 

Fenntarthatatlan élelmiszertermelés

A két dokumentum jól illeszkedik az európai zöld megállapodáshoz, amelynek célja Sipos Katalin, a Természetvédelmi Világalap hazai szervezete, a WWF Magyarország igazgatója szerint egy olyan gazdasági és gazdaságélénkítési modell létrehozása, „amely többet ad vissza a Földnek, mint amennyit elvesz tőle”. Mint mondja, ez nem pusztán erkölcsi kötelezettség, hanem Európa jól felfogott gazdasági érdeke is. „Fel kell ismerni, hogy csak a természetet gazdagítva gazdagodhatunk. Magyarországnak különösen jó adottságai vannak ahhoz, hogy kihasználjuk azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek a stratégiákban megfogalmazódnak”.

A nagyüzemi, intenzív tájhasználat a legnagyobb természetvédelmi civil szervezet, a WWF elemzései szerint sem fenntartható a jelenlegi formájában, már csak azért sem, mert a talajok és az élővilág pusztítása, a felszíni vizek elvezetése és a talajvíz szennyezése a termelékenység folyamatos csökkenéséhez vezet. Becslések szerint Európában naponta 275 hektár talaj megy tönkre, és átlagosan 17-szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy regenerálódik. A Szent István Egyetem kutatásai szerint a talajromlás miatt egyes élelmiszernövények, köztük a kukorica, a burgonya és a sárgarépa ásványianyag-tartalma az 1970-es évek óta több mint 70 százalékkal csökkent. Az intenzív területhasználat árát a termékenység csökkenésén túl az élővilág is megfizeti: Magyarország természetes élőhelyeinek több mint 85 százaléka leromlott állapotban van.

Élni kell a lehetőséggel

Az uniós biodiverzitás-stratégia a védett területek állapotának javításán túl kiemelt figyelmet fordít az olyan élőhelyek helyreállítására, amelyek szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében és a természeti katasztrófák megelőzésében. Ez Magyarországon is kiemelten fontos, hiszen az árvizek és aszályok mérséklésének egyik kulcsa lehet az egykori árterek és vizes élőhelyek helyreállítása. A Termőföldtől az asztalig stratégia pénzügyi számításokkal is alátámasztja, hogy ezek a változások összességében igen jelentős gazdasági haszonnal járnak, mivel környezeti kockázatok miatt bekövetkező termeléskiesést előznek meg. 

Sipos szerint a nyugat-európai államokhoz képest Magyarország természeti értékekben jelenleg még gazdag, miközben az ország közel felét kitevő szántóföldvagyonnal is bír, ezért óriási előnnyel indulhat a fenntartható tájgazdálkodásban. Ehhez azonban élni kell a Green Dealben rejlő lehetőségekkel.

NRGreport | Forrás: Qubit