A még 2009-ben meghozott erdőtörvény az érdekeltek széles körű bevonásával készült és természetvédelmi szempontból előremutató volt, az erdőgazdálkodók erőteljes nyomására 2017-ben módosították.
Ez a módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését.
Az említett három szervezet a törvénymódosítás miatt az alapvető jogok biztosánál tett panaszt, aki 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy a kifogásolt törvény több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot.
Az Alkotmánybíróság hétfőn közé tett állásfoglalása szerint az alkotmánysértő rendelkezéseket megsemmisítette, és ezzel lehetővé tette az erdészeti és természetvédelmi hatóságok számára, hogy az összes erdőben az adott terület egyedi természeti értékeire alapozva rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket.
„Bár a törvénymódosítás célja az erdész ágazat nyilatkozatai alapján elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése lett volna, ehhez képest egy sor – a védett és Natura 2000 területeken álló erdőkre vonatkozó – természetvédelmi előírást is enyhítettek, illetve megszüntettek. A tarvágás legjobb alternatíváját jelentő, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok visszaszorítása különösen fájdalmas lépés volt. Ennek kötelező bevezetéséért az állami erdők egy részén sokan küzdöttünk 2009-ben, erdészek és természetvédelmi szakemberek egyaránt” – idézi az MME közleménye Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét.
Címlapkép forrása: Pexels.com
NRGreport
