Jönnek a zöld üzletek: hogy lesz ezekből pénz Magyarországon? A zöld finanszírozás gondolatisága a pénzügyi szolgáltatásokat egyre jobban áthathatja, a nemzetközi gyakorlat is abba az irányba mutat, hogy mind a tőkepiac, mind a banki és biztosítói termékportfóliók kizöldülnek. A manapság divatos ’zöld finanszírozás’ kifejezés igazából azt a fajta szemléletet jelenti, amely a környezetvédelmi törekvéseket beépíti az üzleti modellezésbe és döntéshozatalba. Még egyszerűbben, a megszokott befektetési és beruházási módszertan fenntarthatósági kritériumokkal egészül ki.
A KPMG vállalatvezetők körében végzett legutóbbi felmérése (CEO Outlook, 2019) alapján a klímaváltozás az egyik legmeghatározóbb téma napjainkban, a munkaerőigény átalakulása mellett. Mindkét tényező a nagyobb összefüggésben és csak együttműködésben kezelhető hatékonyan.
Nemzetközi kitekintés
A zöld finanszírozás nemzetközi alapját a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény és az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) adja, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A párizsi egyezményt aláíró országok maguk határozzák meg, hogy milyen hazai intézkedésekkel kívánják az Accord de Paris célkitűzéseit elérni.
Nemrég az Európai Unió környezetvédelmi és klímaügyi miniszterei megvitatták és elfogadták az EU hosszú távú klímastratégiáját és annak fejlesztési lépéseit, amelyek – a 2016. évi Párizsi Megállapodással teljes összhangban – a tervek szerint az EU klímasemlegességét eredményezik 2050-re.
Hazai szabályozói körkép
A tagállamoknak külön is ki kell dolgozniuk a saját hosszú távú nemzeti stratégiájukat, amely határideje hivatalosan január 1-je volt, de sok tagállam késik még a végleges változatokkal. A karbonsemleges gazdaság elérésében kulcsfontosságú gazdasági ágazatok – az energiatermelés, a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság – szabályozásainak, működésének áttekintése és ehhez kapcsolódóan a zöld finanszírozás kérdései stratégiai jelentőségűek.
Az elmúlt időszakban szakaszhatárhoz érkezett zöld finanszírozás ügye Magyarországon. Fontos törvények meghozásával és további hatósági intézkedésekkel új kereteket adott a zöld ügynek általában, és ezen belül a zöld finanszírozásnak, az Országgyűlés és a Magyar Nemzeti Bank. Szintet léptek a hazai pénzintézetek, és a társadalmi felelősségvállalási (CR) stratégiájuk mellett a ’zöldítés’ az üzleti tevékenységük részeként is megjelenik, a portfóliódöntéseket is kezdi meghatározni.
Az Országgyűlés egy új törvény megalkotásával tette egyértelművé Magyarország elkötelezettségét a zöld ügy mellett. Júniusban fogadták el a Klímavédelmi törvényt, amely az EU törekvéseivel összhangban 2050-re irányozza elő a klímasemlegesség megvalósítását az üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentésével és a megújuló energia részarányának növelésével.
A TÖRVÉNY KÜLÖN KIEMELI A ZÖLD KÖTVÉNYEK KIBOCSÁTÁSÁT, AMELYNEK BEVÉTELÉT KLÍMAVÉDELMI FEJLESZTÉSEKRE ÉS ÉRZÉKENYÍTŐ KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSÁRA LEHET FELHASZNÁLNI.
Mindezek mellett számos kormányzati terv és tanulmány mutatja, hogy komoly stratégiaváltás zajlik klímaügyben. A Nemzeti Energia Stratégia és a Nemzeti Energia- és Klímaterv foglalkozik az energiamix átalakulásával és az ellátásbiztonságával, illetve a megszületett a Nemzeti Adaptációs Stratégia is, amelynek célja annak felmérése, hogy a klímaváltozásnak milyen társadalmi, gazdasági következményei lesznek.
Az első magyar zöld kötvény, mitől ’zöld’?
Az első zöld államkötvény kibocsátás 2020. június 2-án megtörtént, a tervezetthez képest kedvezőbb hozamok mellett. A kötvénytender kifejezetten sikeres volt, a felkínált másfél milliárd eurós keretet ötszörösen túljegyezte a piac, így a hozam is 50 bázisponttal, azaz fél százalékponttal alacsonyabb volt a hasonló kötvények hozamánál.
A kötvényből az ENSZ Fenntartható fejlődési céljainak megfelelő fejlesztéseket finanszíroz a magyar állam, amibe bevonja az illetékes minisztériumok döntéshozóit is, akik maguk teszik le az asztalra a szerintük központi támogatásra érdemes fejlesztések listáját, amelyekből egy kormányközi munkacsoport választja ki a legjobb javaslatokat. Ezen kötvény-kibocsátás során is fontos kérdés volt meghatározni, hogy mi minősül elfogadható célnak.
AZT LÁTJUK, HOGY A KÖRNYEZETBARÁT, FENNTARTHATÓ ÜZLETI MŰKÖDÉS, TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ESETÉBEN SOKSZOR NEHÉZ MEGHATÁROZNI, HOGY MI MINŐSÜL ’ZÖLDNEK’.
Mit gondolunk például egy vízi erőmű kapcsán, az ’zöldnek’ minősül? Sok szempontot kell itt elemezni, kezdve az erőmű elhelyezkedésétől (a tározó által elöntött területen okozott kár), az építés módján és karbonlábnyomán (pl. a betont alkotó cement előállításának környezeti hatásai) keresztül az erőmű teljes életciklusáig.
De ugyanez a helyzet az elektromos autók esetében is, több szempont is van amit mérlegelni kell (pl. hány kilométert tesznek meg tisztán elektromos meghajtással, összesített károsanyag-kibocsátás, teljes életciklus környezeti terhelése, primer energia források az ország energiamixében). Látható, hogy a ténylegesen ’zöld’ pénzügyek, finanszírozása kialakulása érdekében (is) kulcsfontosságú annak egyértelmű és átlátható meghatározása, hogy mi elégíti ki a zöld kritériumokat.
Az MNB és a zöld pénzügyek
Ami kifejezetten a zöld pénzügyeket érinti, a Magyar Nemzeti Bank mutatja meg, hogy jegybankként és bankfelügyeletként egyaránt kiemelt stratégiai célkitűzésnek tekinti a környezetvédelmet és a kiemelten a pénzügyek zöldítését. 2019 februárjában meghirdetett Zöld Programjában az MNB szimbolikus lépésekkel, hatósági reformokkal és direkt pénzügyi megoldásokkal operál. A jegybank csatlakozott a központi bankok és felügyeletek hálózatának zöldítésért felelős szervezetéhez, hogy ezen keresztül megismertesse legjobb módszereket és gyakorlatokat a magyar bankszektorral. Emellett a jegybank megalapította maga Zöld Pénzügyek díját azoknak a pénzintézeteknek, amik a legnagyobb mértékben csökkentik saját ökológiai lábnyomukat.
A jegybank számos módon hirdeti a bankrendszernek, hogy a zöldítés nemcsak értéket teremt és kockázatcsökkentő tényező, de üzleti alapon is kezelhető. A jegybank ennek érdekében a tartalékjain belül képzett egy kisebb zöld kötvényportfóliót, amelyben kizárólag olyan kötvények kerültek, amelyek megfelelnek a nemzetközi zöld sztenderdeknek, vagyis amelyben a kibocsátó a forrást kifejezetten olyan fejlesztésekre fordítja, amelyek környezeti értelemben hasznosnak minősülnek. Az MNB emellett transzparensen méri és éves jelentésébe közzé is teszi saját ökológiai lábnyomát, és erre biztatja a bankrendszer szereplőit is.
A FENTIEKET MEGERŐSÍTENDŐ, HOGY AZ MNB MEGHIRDETTE A KEDVEZMÉNYES TŐKEKÖVETELMÉNY PROGRAMJÁT A ZÖLD LAKÁSHITELEKRE.
Ez az első olyan központi intézkedés a magyar pénzügyi rendszerben, ami arra a felismerésre épül, hogy a környezettudatos, a klímavédelemre áldozó családok és magánszemélyek kisebb eséllyel válnak fizetésképtelenné, mint az ezzel nem foglalkozó embertársaik. Ezt a hipotézist az MNB szerint egyre több empirikus adat támasztja alá, ezért lehetővé tette, hogy a kifejezetten kis energia kibocsátású lakásokra hitelt felvevők hitelei után a bankoknak kisebb tőkét kelljen képezniük. Emellett az MNB azzal is érvel, hogy az ilyen lakások a jövőben piacképesebbek is lesznek, mint gyenge energia hatékonyságú társaik, ezért fedezetként is jobban funkcionálnak, válságos időkben is jobban értékesíthetők lesznek.
DE ZÖLD PÉNZPIAC NEM LÉTEZHET ZÖLD TŐKEPIAC NÉLKÜL!
Ennek megvalósításában a kormányzat és az MNB legfontosabb partnere a Budapesti Értéktőzsde. A BÉT tavaly csatlakozott a Fenntartható Értéktőzsdék nemzetközi felhívásához, és az a célja, hogy a kibocsátókkal és a befektetőkkel összhangban nagyobb sújt és átláthatóságot adjon a fenntarthatóságnak a börzén. A felhíváshoz csatlakozó tőzsdék olyan útmutatót dolgoznak ki a kibocsátóknak, amely tételesen tartalmazza fenntarthatóság mérőszámainak számítási módját, és az ezekhez kapcsolódó jelentési kötelezettségeket.
A kormány, az MNB és BÉT elköteleződését jól szimbolizálják ezek a partnerségek, tagságok, stratégiák és irányelvek, de a KPMG szerint fontos, hogy mindez olyan tartalommal töltődjön fel, ami üzleti értéket is teremt a piaci szereplők számára, mégpedig – pénzintézetekről és pénzpiacokról lévén szó – oly módon, hogy a zöld megoldásokat és kedvezményeket bevezető szervezetek kockázata ne emelkedjen. Erre eddig a legjobb példa az MNB kedvezményes tőkekövetelmény programja a zöld lakáshitelekre, amely úgy teszi lehetővé és bankoknak az alacsonyabb kamat felszámítását, hogy közben nem növeli a bankok hitelezési kockázatát, és nem veszélyezteti a nyereségességüket sem.
Az ilyen és ehhez hasonló állami és piaci kezdeményezések belátható időn belül a zöld finanszírozást az üzleti stratégia részévé emelhetik a magyar pénzpiacon, ezzel is segítve az elmozdulást egy fenntartható gazdasági növekedés irányába.
A szerzők a KPMG jogi szolgáltatásaiért felelős vezetője és a KPMG menedzsere.
Címlapkép forrása: Pexels.com
NRGreport
