NRGreport
Menü

Ki közlekedik zöldebben?

Elemzés | NRGreport | 2020-07-08 09:19

A fejlett országokban, bár vannak jól fotózható és kommunikálható részeredmények, összességében messze szennyezőbb a közlekedés, mint a közép-európai országokban – állítja a G7 cikke.

A G7 elemzésében adatokat gyűjtött össze arról, hogy az európai országokban mivel és mennyit szennyezve közlekednek az emberek.

Az Eurostat alábbi 2017-s (legfrissebb) ábrája mutatja, hogy az emberek – tehát nem az áruk – által megtett kilométerek hogyan oszlottak meg a vasút, a busz és egyéb közösségi közlekedés, illetve a személyautók között.

A gyalogos és kerékpáros utak ebben nem szerepelnek, mert azokról nem lehet igazán pontosan mérhető adatokat találni. De az jól látszik, hogy a visegrádi országok Európa példamutatói a környezetbarát közlekedésben, itt a legkisebb a személyautók aránya. Erre lehet persze azt mondani, hogy ez nem tudatos választás, hanem az alacsonyabb életszínvonal következménye. Ez azonban egyrészt a ki nem bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét illetően mindegy, másrészt a listából az is látszik, hogy nem csak erről van szó: a legszegényebb uniós tagállamban, Bulgáriában például sokkal nagyobb az autók részesedése, mint nálunk vagy Csehországban.

Az arányokból az is jól látszik, hogy a norvégok az autóhasználatuk miatt Európa egyik legszennyezőbb közlekedői. Mivel jelenleg még ahhoz is elég sok feltételnek kell teljesülnie, hogy egy elektromos autó a teljes életciklusát tekintve kevésbé legyen káros a környezetre, mint egy dízel, ezért ezen nem segít túl sokat, hogy Norvégiában már sokan elektromos autóra váltanak. Legalábbis ahhoz képest, mint ha annyian használnák a közösségi közlekedést, mint Magyarországon.

Ami a hollandokat illeti, bár tényleg sokat kerékpároznak, az autót sem vetik meg, Hollandia az EU negyedik leginkább autókhoz kötött országa.

A fenti grafikonról az is leolvasható, hogy a közösségi közlekedés magas aránya Közép-Európában alapvetően nem a vasútnak köszönhető, hanem a buszoknak. A kontinens nyugati feléhez képest sok volt szocialista országban sokkal kiterjedtebb és sűrűbb buszközlekedés van. Nálunk adottság, hogy minden településre napi több buszjárat van, ami számos európai országban nincs így.

A magyarok például a kerékpáros nemzetnek számító hollandokhoz képest 41 százalékkal kevesebb ühg-t juttatnak autóikkal a levegőbe egy év alatt. Az e-autós norvégoknál is 37 százalékkal jobban állunk. Ez is rávilágít arra, hogy mai szintjükön a modern, környezetbarátnak mondott – de azért igencsak környezetszennyező – technológiák sem jelentenek megoldást, ha ezzel párhuzamosan sokat közlekednek az emberek.

Az eddigi fejlődés alapján erősen kétséges, hogy érdemes-e a közlekedés zöldítését az új technológiáktól várni: sokkalta nagyobb hatása van a közösségi közlekedésre terelni az utasokat. Sajnos most a koronavírus-járvány nyomán számos országban (pdf) az látszik, hogy a vírustól való félelem miatt még jobban előtérbe kerül az egyéni közlekedés, ami környezetvédelmi szempontból nagyon rossz hír.

További fontos részletekkel szolgál a G7 cikke itt.

Címlapkép forrása: Pexels.com

NRGreport | Forrás: G7