Bár a vezeték megépítését nagyrészt a piaci dominanciáját erősíteni kívánó Oroszország szorgalmazta, nem kizárt, hogy egy uniós direktíva miatt hamarosan az orosz gáznak kínálati versenyt támasztó közép-ázsiai gázzal kell osztozniuk a szállító kapacitáson.
A 2021 októberétől indítandó, Magyarországot Szerbia irányából elérő Török Áramlat 2 gázvezeték kiépítése elsősorban az orosz Gazprom érdekében állt, és egyfajta fapados, kisebb kapacitású verziója a 2014-ben az EU ellenállása miatt lefújt, szintén orosz Déli Áramlat projektnek. Bár a tervezett Déli Áramlat 63 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitásához képest a nagyjából hasonló útvonalat követő Török Áramlat 2 nem egészen 16 milliárd köbméteres kapacitása eltörpül, ezzel, a Török és az Északi Áramlat 1. és utóbbi hamarosan elkészülő 2. ágával (55+55 milliárd köbméter), valamint a 2024-ig meghosszabbított ukrán tranzittal (valamint a fehérorosz csővezetékkel és a bővülő orosz LNG-exporttal) biztosítottnak tűnik az EU ellátásának legnagyobb, 2019-ben 41 százalékos részét adó orosz gáz importja – állítja részletes elemzésében a Portfolio.
Címlapkép forrása: Tass.com