A BMW nem fejleszt saját üzemanyagcellát, hanem a technológiával régóta foglalkozó, és pár modellel egyébként piacon is lévő Toyotától veszi meg a kulcsfontosságú alkotóelemet. Az üzemanyagcella az az egység, amelybe a folyamatosan betáplált hidrogéngáz az oxigénnel egyesülve vízzé alakul, és közben elektromos áramot fejleszt (vagyis az autó elektromos hajtású, de az áram nem egy akkumulátorból, hanem a tankban lévő hidrogén reakciójából származik).
Az elmúlt hónapokban iparági szakértők úgy jósolták, hogy a koronavírus-járvány még inkább háttérbe szorítja a fejlesztéseket, mert a bezuhanó autópiacon a gyártók visszafogják a fejlesztési kiadásokat.
A BMW egyik fő riválisa, a Daimler áprilisban le is állította a Mercedes GLC hidrogénes változatának tervezését és úgy döntött, hogy az üzemanyagcellás megoldást a Volvóval közösen inkább a kis- és nagyteherjárművekre korlátozza.
A BMW döntését nagyban segíthette, hogy Németország június végén külön hidrogén stratégiával állt elő, és 7 milliárd eurót tervez fordítani különböző fejlesztési programokra. A cél az, hogy 2030-ra összesen évi 5 gigawatt legyen az olyan hidrogénből származó energiaforrás, amelynek előállításához nem használtak fel fosszilis anyagokat. Emellett pedig az EU is saját hidrogén stratégiát hirdetett meg, ami szintén a zöld forrású hidrogént helyezi előtérbe.
Címlapkép forrása: AFP/Europress / G7
NRGreport
