NRGreport
Menü

Új módszertan mentén tervezik a jövő magyar villamosenergia-hálózatát

Interjú | NRGreport | 2020-07-28 06:02

Extra intézkedésekkel is sikerült biztosítania a magyar villamosenergia-ellátás zavartalanságát a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások időszakában az átviteli rendszerirányítónak, miután a folyamatos ügyeletet és műszakot ellátó kollégákat kéthetes turnusokban beköltöztették a társaság teljesen izolált székházába – mondta el Biczók András, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója, aki egyebek mellett az átalakuló rendszerirányítói feladatkörökről, a klímaváltozás hálózatra gyakorolt hatásairól, valamint a társaság jelentősebb idei fejlesztéseiről is beszélt az NRGreport-nak adott nagyinterjúban.

- A magyar villamosenergia-rendszer gyakorlatilag zavartalan ellátást biztosítva teljesítette a koronavírus-járvány első, mögöttünk hagyott szakaszát. Mennyire volt rá felkészülve, mekkora kihívást jelentett ez a példátlan helyzet, illetve az ellátásbiztonság folyamatos biztosítása a MAVIR-nak?

Az energiaszektor folyamatos működőképességének fenntartását nem csak a normál, hanem a rendkívüli időszakokra is szigorú, részletes szabályok biztosítják, vagyis a keretrendszer adottnak tekinthető. A MAVIR mint átvitelihálózat-üzemeltető, rendszerirányító és a piac működtetéséért felelős entitás működési modellje alapvetően arra az elvárásra épül, hogy a legkülönlegesebb körülmények között, minden pillanatban képes legyen az ellátásbiztonság garantálására. Miután azonban ezek a kritériumok nem konkrétan a koronavírus-járványra vonatkozóan lettek meghatározva, a helyzet komoly kihívás elé állította nem csak a MAVIR-t, de az egész energiaszektort is.

A más társaságoknál is látott intézkedéseken – például a külföldi látogatók korlátozásán – túl extra lépéseket is tettünk. Hermetikusan lezártuk a székházat, a liftet, a mélygarázst és az udvart, a folyamatos ügyeletet és műszakot ellátó mintegy 25-30 kollégánkat pedig beköltöztettük a MAVIR teljesen izolált épületébe – természetesen a megfelelő COVID-19 tesztek elvégzését követően. Ezek a munkatársaink kéthetes turnusokban váltották egymást, az éppen sorra kerülő turnusok két héten át nyolc óra műszak-nyolc óra pihenés beosztásban dolgozva itt töltötték a mindennapjaikat, miközben a családjuk otthon volt. A kollégák csak személyautóval közlekedhettek, és még a műszakok sem találkozhattak egymással, két önálló dicspécserközpontot működtetünk házon belül, tehát minden olyan érintkezést igyekeztünk kizárni, amelyek növelhették volna a fertőzésveszélyt.

Ezek a különleges intézkedések a rendszerirányítókra, a piaci operátorokra, az informatikára, illetve a létesítménygazdálkodásra vonatkoztak, de azokat a kockázatokat is kezelni tudtuk, amelyek a nem Budapesten dolgozó, így az országszerte az alállomásokat, távvezetékeket üzemeltető kollégákat érintették, így a beruházásaink is folytatódhattak a járványhelyzet alatt is. Az időben megtett lépéseknek és felkészültségének köszönhetően a MAVIR eddig sikeresen átvészelte az igazán nehéz és szokatlan pillanatokat.

- Előfordultak azért a járványhelyzet alatt a fogyasztók által nem érzékelt kritikus pillanatok is?

Az az iparági együttműködést, melyet egyébként nap mint nap végzünk, most erősen próbára tették a körülmények, azzal együtt, hogy ez alapvetően egy fegyelmezett iparág és azt láttuk, hogy minden partnerünk megtette a szükséges intézkedéseket. A járvány alatt a normál napi munkamenetnél jóval szigorúbb egyeztetésekre került sor a felek között annak érdekében, hogy fel tudjunk készülni minden eshetőségre. A vírushelyzet az erőműveket kiemelten érzékenyen érinthette volna, ráadásul a tavasz számukra egyben a karbantartási időszak is. Mivel azonban jól szabályozott, szigorú intézkedésekkel a hazai termelő egységek is kellőképpen felkészültek, így nem történt fennakadás.

Izgalmas kihívást jelentett ugyanakkor a felhasználás és a termelés átalakulásának kezelése. A villamosenergia-fogyasztás nem csak nálunk, hanem a környező országokban is jelentősen visszaesett a vírus hatására, helyenként akár 20-25 százalékkal is, ugyanakkor Magyarországon a járvány "csúcsidőszakában", vagyis március közepétől április közepéig 8-10 százalékos csökkenést láttunk. Éves szinten viszont remélhetőleg az 5-6 százalékot nem haladja majd meg a fogyasztáscsökkenés mértéke. A keresleti oldal gyengüléséhez a tavaszi időszakban kiemelkedő napenergia-termelés párosult, köszönhetően az elmúlt időszakban üzembe helyezett naperőmű-kapacitásnak, mely 2020. május 22-én a 13 óra körüli időszakban először lépte túl az 1000 megawattos termelést. Roppant érdekes tapasztalatot jelentett egyrészt a fotovoltaikus csúcstermelés, másrészt az, hogy a fajlagosan megemelkedett napenergia-termelést hogyan tudjuk csökkenő fogyasztás mellett egyensúlyban tartani, miközben a szomszédos országok hálózatai is kihívásokat kezeltek. Összességében azt gondolom, hogy minden rendszerirányító, így a MAVIR is jól vizsgázott.

- A tapasztalatok alapján akadnak olyan pontok a villamosenergia-rendszer és a MAVIR működésében, ahol akár már a járvány esetleges második hullámára felkészülve is változtatásra lehet szükség?

Mindenképpen ki kell emelni a humán erőforrás védelmét, ami különösen fontos és a következő időszakban is az lesz. Ez a kockázat nem csak bennünket, hanem az egész társadalmat kihívás elé állítja, csak éppen a mi esetünkben ez talán még határozottabban kirajzolódik. És bár, mint említettem, működésünk során az egyik legfontosabb szempont az, hogy extrém körülmények között is helyt tudjunk állni, munkatársaink egyikét sem úgy vettük fel annak idején, hogy egyszer majd két hétre be fogjuk zárni a székházba. Ez különleges pszichés terhelést jelent, melyre nálunk kifejezetten erre irányuló képzés, felkészítő program nem volt. Az érintett kollégák bő három hónapon át rendkívüli körülmények között dolgoztak, a vége felé pedig már látszott is rajtuk a fáradtság, mielőtt az erre vonatkozó szigorú szabályokat július elsején megszüntettük volna. Mivel nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, ezért minden érintett kollégától azt kértük, hogy munkaidejükön kívül is legyenek fokozottan óvatosak a készültség fenntartása érdekében, hiszen ők speciális szaktudásuk és tapasztalatuk miatt alapvetően nem pótolhatóak. Ezzel együtt a MAVIR bármikor készen áll egy esetleges második hullám kezelésére.

- Milyen különleges lépéseket tett szükségessé a beköltöztetés és a megfelelő feltételek biztosítása?

A beköltöztetés önmagában is példátlan lépés volt, hiszen a hazai rendszerirányítás 70 éves történelmében korábban nem fordult elő, hogy kollégákat kellett beköltöztetni a munkahelyükre - még a háborús időszakban sem. Pandémiás Bizottságunk a megelőző intézkedéseket követően március elején, a veszélyhelyzet kihirdetése előtt meghozta a beköltözésre vonatkozó döntést. Budapesti székhellyel üzemelünk, a fővárosi kockázat pedig a nagyobb népsűrűség miatt jóval jelentősebb volt, mint az ország más területein, ezért nagyon gyorsan kellett lépnünk a folyamatos munkavégzés rendkívüli körülmények közötti biztosítása érdekében.

Mivel a székház megépítésekor nyilvánvalóan nem elsősorban ez a cél lebegett a szemek előtt, ezért meglehetősen sokat kellett dolgoznunk a megfelelő körülmények kialakításán. Az épület adottságai szerencsére lehetővé tették, hogy minden beköltöző kolléga számára saját pihenő és hálóhelyiséget alakítsunk ki a használaton kívüli irodákból. Rendszerirányítási központunk, az úgynevezett vezénylő mellett az egyébként alapvetően tesztelésre és képzésekre használt, funkcionálisan teljesen azonos szimulátorunkat a kollégák egy hétvége alatt élesítették, és létrehoztak egy második vezénylő központot az épületen belül. A két vezénylőt az egész első emeletet „félbe vágva” elválasztottuk egymástól; harmadik, tartalék központunk bevetésére nem volt szükség.

Gondoskodnunk kellett arról is, hogy a beköltözött, szabadságukban korlátozott és nagyfokú monotonitásra kényszerült kollégák szabadidejüket is értelmesen el tudják tölteni, hogy utána ismét pihenten, a jelentős figyelmet igénylő feladatokra készen állhassanak műszakba. Ezért fitneszgépeket, szórakoztató elektronikát, tévéelőfizetéseket és helyben létrehozott könyvtárakat is biztosítottunk számukra. Az élelmiszer-ellátmányt, a szükséges eszközök, valamint természetesen a munkatársak biztonságos, kontaktmentes beléptetését is meg kellett szerveznünk. Erre vonatkozóan szintén szigorú eljárásrendet vezettünk be. A zökkenőmentes átállásért nagyon sokat tett biztonsági igazgatóságunk is, de a legnagyobb köszönet természetesen a beköltöző kollégáknak jár, akik rábeszélés nélkül vállalták mindezt.

- Még kinevezése előtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szokatlan módon nyilvánosan kritizálta a hosszú távú fejlesztési terveket, hivatalba lépésekor pedig Ön azt mondta, a növekvő villamosenergia-igény kiszolgálása új megközelítést igényel az iparág szereplőitől, és hogy fő célja, hogy a MAVIR klasszikus átviteli, rendszerirányítói és piacműködtetési feladatkörei és felelőssége mellett az iparág irányadó és haladó szellemiségű szereplője legyen. Mit jelent ez pontosan?                                                         

Nem csak a MAVIR-ra, de a rendszerirányítókra általában is igaz, hogy a feladatkörök sok tekintetben átalakulnak, hiszen minden rendszer hasonló kihívásokkal szembesült és szembesül, elsősorban az időjárásfüggő megújulók integrálása tekintetében. A rendszerek klasszikusan úgy épülnek fel, hogy a termelő egységtől a magasfeszültségű átviteli és a csatlakozó elosztó hálózatokon keresztül jut el a fogyasztóig a villamos energia, azonban egyre inkább jellemző, hogy bizonyos helyzetekben megfordul a termelési irány. A tölcsér-jellegűre kialakított átviteli hálózat magas feszültségszintjével pedig nyilván más funkciót tölt be, mint az elosztó hálózat alacsonyabb feszültségszintjei. Ez nyilván jelentős kihívás elé állítja az elosztó hálózatot és az átviteli hálózattal való együttműködését, az elosztóhálózat-üzemeltetők és az átviteli rendszerirányítók kooperációja pedig új feladatok és szerepkörök megjelenésével is jár. Az új rendszerben még mindenkinek meg kell találnia a jövőbeli helyét, az új szerepeket pedig a szektor minden résztvevőjének fel kell töltenie tartalommal. Ilyen szempontból a MAVIR felkészülése a jövő kihívásaira egy jelentős iparági szerepátalakulásról is szól.

A hálózatfejlesztési terv egy nagyon fontos eszköz, melynek esetében –, amint arra a Hivatal is rávilágított – a módszertant is át kellett alakítani, és ami egy olyan, újfajta megközelítést igényel, mely számos egyéb tényezőt is figyelembe vesz az eddigieken túl. Az új hálózatfejlesztési koncepciónak tudnia kell kezelnie azt a helyzetet, hogy miközben a működési környezet dinamikusan változik a megújulók terjedésével, az elektromobilitással, az energiatárolók, a prosumerek és az egyéb új szerepkörök, mint pl. az energiaközösségek megjelenésével, addig a másik oldalon emellett – vagy némileg ezzel szemben – továbbra is meg kell felelni az ellátásbiztonságra vonatkozó követelménynek. Az energiaellátási láncok hosszú előkészítést és beruházási időt igénylő, hosszútávú beruházások eredményeként hozhatók létre, az ehhez szükséges kiszámítható, jól szabályozott körülmények megteremtése pedig kulcsfontosságú.

Ez rendkívül érdekes, sokrétű koordinációs feladatot ró a MAVIR-ra, melynek során a dinamikusan változó környezetet és az ellátásbiztonságot, illetve a hosszú távú beruházások szempontjait összhangba kell hoznunk, és tulajdonképpen ez az új hálózatfejlesztési koncepció célja is. A munka során innovatív megközelítéseket kell alkalmaznunk; másfajta vizsgálatokkal, másfajta elemzésekkel, másfajta idősor-szimulációkkal kell dolgoznunk, mint eddig, így alacsony és magas feltételezett terhelésfelfutási forgatókönyvek mentén egyaránt kidolgozott összeurópai piacszimulációval is, hiszen a határkeresztező kapacitások az országhatáron átnyúlóan összekötik a nemzeti hálózatokat. Az új módszertan egyik nagyon fontos szempontja volt az is, hogy a fogyasztási igényeket és a forrásoldali megalapozásokat egységesen láthassa mind az átviteli hálózat, mind az elosztó hálózat azért, hogy ugyanarra a modellre építhessük fel a várakozásainkat. Mindez logikusan hangzik, de korábban nem ez volt a bevett gyakorlat.

A változtatások véghezvitele érdekében 2019 nyár végén elindult egy, a szabályozót, vagyis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, az elosztókat és a MAVIR-t magába foglaló közös projekt, melynek keretében az e célra létrehozott iparági bizottság új egységes módszertant és szabályrendszert, illetve egységes fejlesztési politikát fektetett le tavaly év végére. Ennek tartalommal való feltöltése zajlik jelenleg. Az új közös módszertan mentén vizsgáljuk a lehetőségeket és ez alapján tesszük meg javaslatunkat is a hosszú távú hálózatfejlesztési tervre, melynek az innovatív hálózatfejlesztési eszközöket is befogadhatóvá kell tennie. Ez egy iteratív folyamat, amelyben minden évben tudunk egyet lépni előre, és amelynek az első eredményeit a következő években fogjuk látni.

A humán állomány folyamatos fejlesztése szintén nagy kihívás mindannyiunknak; az új eszközök, eljárások és módszerek megjelenésének dinamikus folyamatán keresztül nyilván a kollégáknak is tanulniuk kell, de a szakemberállományunk ehhez kiváló adottságokkal rendelkezik. Kulcsfontosságú, hogy az általunk alkalmazott úgynevezett 'lead time'-ok, vagyis átfutási vagy szabályozási egységidők egyre rövidülnek, emberi beavatkozásra így gyakran már nincs idő, és a gépeknek kell elvégezniük a feladatot. Ezért az informatika szerepe jelentősen megnőtt és felértékelődött, amit az is bizonyít, hogy a MAVIR-nál már több mint 300 alkalmazást futtatunk, méghozzá folyamatos rendelkezésre állás mellett.

- Rendszerirányítói szempontból milyen fő pozitív hozadékai vannak a hazai villamosenergia-rendszer európai integrációjának, és hogy áll jelenleg ez a folyamat?

A megújulók kezelésének egyik legkézenfekvőbb megoldási lehetőségét a piaci likviditás növelése kínálja, amit viszont minél több termelőegység létesítése és a hálózatok összekapcsolása segít elő leginkább. Az átviteli hálózat Portugáliától Törökországig összefüggő rendszert alkot, és mivel az összekapcsolt hálózatok miatt a jelentősebb események kihatnak a szomszédos országok villamos energia rendszeire is, fontos, hogy a rendszerirányítók a lehető legszélesebb körű együttműködésben tudják feladataikat végezni. Ez adja meg a lehetőséget arra is, hogy a megfelelő szabályozási rendszer és informatikai fejlesztések mentén a kereskedési időablakokat minél rövidebbre tudjuk húzni, ezzel is lehetővé téve a minél nagyobb piaci likviditást. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból is jó úton járuk, de nyilván rengeteg még az előttünk álló tennivaló.

A piac-összekapcsolási folyamatokkal párhuzamosan jelentős hálózati átalakítások is folyamatban vannak. Az idei évben a két legjelentősebb feladatunk a szlovák-magyar összeköttetés bővítése a gönyűi ponton, illetve egy második összekapcsolás létrehozása Kelet-Magyarországon, Sajóivánka-Rimaszombat térségében. Ez egyrészt azért kedvező fejlemény, mert a domináns importlehetőségünket erősíti, másrészt a kelet-magyarországi hálózat és ellátásbiztonság erősítését is szolgálja, miközben a térségben egyre kevesebb a termelő egység.

Érdekesség, hogy Gönyűnél a vezetékek Dunán való átvezetése érdekében a terveink szerint felépítjük eddigi legmagasabb, 117 méter magas távvezetéki oszlopunkat is, ami az e téren megszerzett rutin mellett önmagában is jelentős kihívás lesz, tekintettel például az ártéri környezetre. Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények szintén nagyon jó alapozást igényelnek. Egyértelműen érzékeljük a klímaváltozás hatásait, melyek jókora terhet raknak a stabil és jól működő átviteli és elosztó hálózatra is, ezért például az oszlopszerkezetek, alapozások folyamatos megerősítése mindennapi feladatunk.

A hamarosan megvalósuló szlovén-magyar összeköttetés szintén hiánypótló. A MAVIR a maga feladatait e téren már elvégezte, így a magyar határig megvalósultak a szükséges fejlesztések, a szlovén fél pedig várhatóan 2021 végéig teljesíti a munka rá háruló részét. Ezt követően elmondható lesz, hogy minden környező országgal megteremtettük a magyar villanosenergia-rendszer kapcsolódását. Ezen túl, a Külgazdasági és külügyminiszter úr felvetését követően Szerbiával is megkezdődött a határkeresztező lehetséges bővítésével kapcsolatos egyeztetés, de még hosszú út áll előttünk a projekt  megvalósulásáig.

A határkeresztezőkön túl a MAVIR számos kiemelt belföldi fejlesztést is végrehajtott az elmúlt időszakban. Ezek fókuszában a tágabb értelemben vett Budapest környéki hálózat megerősítése állt, miután az átalakult fogyasztási szerkezet és a hálózat állapota is indokolttá tette ezt. A budapesti körgyűrű mellett a dunaújvárosi, valamint a kelet-magyarországi hálózati fejlesztésén is sokat dolgoztunk. Előre tekintve, a Mátrai Erőmű átalakulása szükségessé teszi a kerepesi alállomásunk bővítését, szintén a budapesti ellátásbiztonság megerősítése érdekében, illetve Gödön is új alállomást építünk az igények bővülésére tekintettel. A paksi kivezető folyosó erősítése természetesen mindig fontos szempont lesz, ahogyan a Paks II beruházás is jelentős hálózatfejlesztési feladatokat jelent majd számunkra.

NRGreport | Forrás: NRGreport