Vállalatok

A gazdagabb nemzetek kezdenek elfordulni a földgáztól

NRGreport | 2020.09.11. 08:30

Néhány évvel ezelőtt még a földgázt létfontosságúnak nevezték a megújuló energiával működő gazdaságra való átállás szempontjából. Azóta megváltozott a befektetői és a politikai hangulat, és a földgázt ma már a gazdagabb kormányok és a beruházók is igyekeznek elkerülni – számol be a BloombergQuint.

Az óriási atlanti parti csővezeték megépítésének eltörlése az Egyesült Államokban, és Írország azon döntése, mely alapján visszavonja az importterminál támogatását, egyaránt a legújabb jelei annak, hogy a gáz kezd veszíteni a népszerűségéből. Emellett sok ország folyamatosan fokozza az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében tett erőfeszítéseit, aminek következtében a fűtéshez, a főzéshez és az energiatermeléshez használt gáz vesztésre áll a megújuló energiaforrásokat előnyben részesítő magán- és állami energiahatékonysági intézkedésekkel szemben.

A cikk Nick Stansburyt, a londoni Legal & General Investment Management Ltd. commodity termékek kutatási vezetőjét idézi, aki szerint a fáklyázás és a metánszivárgások jelentősen megrongálták a földgáz hírnevét szerte a világon.  „Sok befektető többek között emiatt, inkább a Párizsi Egyezmény célkitűzéseihez igazodó projektekhez folyósít forrásokat” – mondta. "A gázipari vállalatok alábecsülték azt, hogy a közvélemény milyen gyorsan változik" – teszi hozzá Stansbury. "A koronavírus lezárásainak persze nagy szerepe volt ebben a gyors változásban. Most a befektetők is inkább visszalépnek, és újragondolják a befektetéseiket."

A Fossil Free nemzetközi környezetvédelmi mozgalom jelentése szerint míg öt évvel ezelőtt 181 intézmény összesen 50 milliárd dollárral kötelezte el magát a fosszilis tüzelőanyagok eladása mellett, addigra idén már mintegy 1200 intézmény összesen 14 billió dollárér értékben tervezi azok eladását.

A cikk példaként hozza, hogy míg az Egyesült Államokban például idén mintegy 10 milliárd dollárnyi gázvezeték-projektet selejteztek le annak ellenére, hogy a gáz Donald Trump elnök adminisztrációjának politikai támogatását élvezi, addig pedig az európai politikusok azon vitáznak, hogy folytassák-e az óriási Nord Stream 2 vezeték Oroszországból Németországba való építését – nem is annyira környezetvédelmi, mint inkább politikai okokra hivatkozva. Ez a vita azonban azt a kérdést is felveti, hogy vajon mindenképpen folytatnák-e a vezeték építését, ha nem fektettek volna bele már eddig sok-sok milliárdot.

Azonban míg a gazdag világok aktivistái és befektetői sikeresen használják a szén ellenes szlogeneket a gáz ellen is, addig teljesen más a helyzet a fejlődő világokban.

A feltörekvő gazdaságok és az urbanizáció egyaránt növelik mind a szén, mind a földgáz iránti keresletet. A legnagyobb energetikai vállalatok pedig, ahogy új piacok nyílnak meg, milliárdokat költenek gázkutatásra és infrastruktúrára. Daine Loh, a Fitch Solutions elemzője Vietnámot és Brazíliát említi például azon szegényebb országokat, ahol épp a szén helyett a gáz használatára átállást tervezik.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a következő öt évben Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten növekszik majd a kereslet, miközben Európában, Eurázsiában és Észak-Amerikában egyaránt stabil marad.

Visszatérve Európára, a Covid-19 utáni a kormányok a gazdaság helyreállítása közben még inkább összpontosítanak annak zöldebbé tételére. Az európai vezetők elfogadták az eddigi legambiciózusabb éghajlatváltozási tervet, az Európai Zöld Megállapodást. Charles Michel elnök az Európai Parlamentben 2020 májusában tett felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Covid19-válságot követő helyreállításban döntő szerepet tölt be a klímasemleges EU-ra való átállás. „Az európai vállalkozások támogatása, gazdaságunk és társadalmunk transzformációjának előmozdítása során vezérfonalként kell tekintenünk a klímasemlegességre. Közös projektünk középpontjában az éghajlatra vonatkozó menetrendnek kell állnia” – mondta.

Ez rossz hír az olyan projektek számára, mint az írországi Shannon LNG import terminál, amelyet az amerikai New Fortress Energy fejlesztett ki. Az ország új koalíciós kormánya június 30-án ugyanis úgy határozott, hogy 2021-ben kivonja az Európai Unió által támogatásban részesülő közös érdekű projektek listájából.

Egy bírósági ítélet alapján pedig a svéd nyugati parton, Göteborgban található LNG-terminált nem szabad csatlakoztatni a hálózathoz. A Franciaország és Spanyolország közötti csővezeték építkezését a határ mindkét oldalán lévő vétónak köszönhetően leállították.

A gáz ellenes megnyilvánulások még a világ egyik vezető LNG-exportőrének számító Ausztráliában is virágoznak. Míg az ország aktivistái hagyományosan főként a helyi ökológiai hatások miatt ellenezték az ilyen típusú erőforrás-fejlesztéseket, addig az 50 milliárd dollárt meghaladó új gázprojektekkel szembeni ellenállás egyre inkább arra összpontosul, hogy azok nem kompatibilisek az ország Párizsi Egyezmény szerinti éghajlat-változási kötelezettségvállalásaival.

Nicholas DeIuliis, a CNX Resources, a palagáz-fellendülésről ismert appalachiai gázgyártó vezérigazgatója, így foglalja össze: "A földgáz ellenesség intenzitása és sürgőssége változott most meg.”

Forrás: BloombergQuint

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.