NRGreport
Menü

Kína 2060-as karbonsemleges terve: nagy vállalás, kevés konkrétum

Hatott a nemzetközi nyomás, Xi Jinping meglepő módon elkötelezte magát a széndioxid-kibocsátások drasztikus csökkentése mellett. 1,4 milliárd embert érinthetnek a változások - írja a New York Times.

Bár a környezetvédők üdvözölték Kína vezetőjének, a lassan 8 éve hatalmon lévő Xi Jinping (Hszi Csinping) ígéretét, hogy felgyorsítja a kibocsátások csökkentését a világ legszennyezőbb országában, és 2060-ig elérik a szén-dioxid-semlegességet, egyelőre semmilyen részletet nem tudni a hogyanról.

Kína azzal érvelt sokáig, hogy nem fair, hogy fejlődő ország lévén a kibocsátáscsökkentésről szóló elvárások ugyanolyan terheket rónának rájuk is, mint a fejlett országokra, holott azok szennyezéseit évtizedekig nem ellenőrizték. Jinping most mégis vállalja, hogy olyan célokat tűz ki maga elé, amely méltó egy nagyhatalomra törekvő országhoz.

A 2015-ben kötött párizsi klímaegyezmény értelmében Kína ígéretet tett arra, hogy kibocsátása 2030 körül eléri csúcspontját. Jinping azt ígérte meg, hogy halad előre ezen a menetrenden, bár konkrétumokat nem közölt. Az elemzők szerint a legnagyobb meglepetés a 2060-ra kitűzött széndioxid-semlegesség volt- vagyis Kína nettó szén-dioxid-kibocsátása nulla lesz.

Több mint 60 ország tett már ígéretet a széndioxid-semlegességre 2050-ig. Ez a konszenzus határidő, amelyet a tudósok szerint be kell tartani, hogy ésszerű esélye legyen a legsúlyosabb éghajlati katasztrófa elhárítására. Ezek az országok jóval kisebbek Kínához képest, amely ma önmagában a világ kibocsátásának 28 százalékát adja. 

A hatás Kínában mind az 1,4 milliárd embert érintheti

Li Shuo, a Greenpeace China politikai tanácsadója úgy kommentálta a konkrétumuk teljes hiányát valószínűleg rövid távon rugalmasságot kellett hagynia a kommunista párt vezetésének a világjárványt követő gazdasági fellendülés érdekében. A kormány hamarosan megjelenő következő ötéves terve kulcsdokumentum lesz, amely részletezi a szükséges gazdasági, ipari és környezeti változásokat.

A tanácsadó szerint a széndioxid-semlegesség vállalása megköveteli a kínai gazdaság teljes átalakítását. Teljesen át kell rendezni az ország és a teljes lakosság táplálkozás módját, az energiafogyasztást, az élelmiszerek előállítását, a munkába járást. 

Kína ugyan ragaszkodik a szénfogyasztó iparágakhoz, ugyanakkor a tiszta energiatechnológiák terén is vezető szerepet tölt be, ideértve a napelemeket és a szélturbinákat is. A világon ők a legnagyobb elektromos autók és buszok gyártói is. Ez jó helyzetet teremthet a kormány számára a fosszilis tüzelőanyagoktól való áttérésre, ha van erre politikai elkötelezettség. Felerősítheti például az atomerőművek építésére vonatkozó törekvéseket is a széntüzelésű erőművek helyettesítésére, bár ez egyéb környezeti és biztonsági kérdéseket vetne fel.

A Kommunista Párt hatalmának megőrzése továbbra is elsődleges prioritása, de a környezetszennyezést és más környezeti fenyegetéseket egyre inkább a párt helyzetét fenyegető veszélynek tekintik. Ez nyilvánvalóvá vált a nyár pusztító áradásaiban a Jangce-folyó és mellékfolyói közepén Kínában.

Kína nyomás alá került

Jinpeng Kínája általában immunis a belpolitikájával kapcsolatos kritikákkal szemben, de kormánya egy ideje komoly nyomásgyakorlással szembesült, hogy tegyenek végre többet a melegedő éghajlat ellen. Kína kötelezettségvállalásait múlt héten vetették fel az Európai Uniós találkozón. Az európaiak nemcsak azt szorgalmazták Kínától, hogy 2025-re elérje a csúcskibocsátást, ahogy ezt a legtöbb európai nemzet már elfogadta, hanem most azzal is fenyegették, hogy széndioxid-vámokat vetnek ki, ha nem csökkenti végre kibocsátást.

Kínának amúgyis sok van a rovásán, gondoljunk csak Tibet elnyomására, a Tajvan elleni katonai fenyegetésekre, vagy a himalájai és dél-kínai tengeri területi konfliktusokra. Most az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítések ellensúlyozhatják Európa növekvő haragját Kínával szemben.

Xi Jinping még a Kínai Népköztársaság alelnökeként volt hazánk vendége 2009 októberében, a több európai országot is érintő -hazánkban négynapos- hivatalos látogatása során. Sólyom László köztársasági elnök mellett Bajnai Gordon miniszterelnök is fogadta, és a vezetők gazdasági területeket érintő megállapodásokat írtak alá.

 

Forrás: nytimes.com

Fotó: Pixabay

NRGreport | Forrás: nytimes.com