UV sugárzással fertőtleníti magát, így korona- és egyéb vírusok ellen is védelmet nyújt majd a hamarosan útjainkon futó önvezető autó. A mérnöki kihívások ugyan a vártnál is nagyobb fejfájást okoztak a fejlesztőknek, még a kisebb forgalmú nyugdíjas övezetekben is, de állítják: már nem sok van hátra a teljes biztonságig.

Oliver Cameron 2017-ben alapította az önvezető autós start-upot, a Voyage-t, arra az elméletre alapozva, hogy pont a nyugdíjas lakóövezetek lehetnek a legtökéletes helyek egy robo-taxi szolgáltatás elindítására. Alacsony sebességű, alacsony forgalmú útjaik megkönnyítik a kihívást a mérnökök számára, ráadásul a nyugdíjasok, akik közül sokan nem hajlandók vagy már nem képesek maguk járművet vezetni, a magától értetődő ügyfélkört jelentik. "Elsősroban az idős korosztályra fókuszáltunk, mint az önvezető járművek első potenciális ügyfeleire" – nyilatkozta Oliver Cameron, a Voyage vezérigazgatója a Bloombergnek.

Cameron az angliai Halifax-ban született, 2010-ben költözött az Egyesült Államokba. Dolgozott az Udacity-nél is, azon az online egyetemen, amelyet Sebastian Thrun, német informatikus alapított, aki a Google önvezető autóprojektjének egyik vezetője is volt. Az Udacitynél Thrun Cameront bízta meg az önvezető autós tanterv kidolgozásával, amely projekt végül a Voyage alapkoncepcióját is jelentette. Cameron, aki a Voyage megalapítása óta egyben vezérigazgatója is a vállalatnak, évi 780 milliárd dollárra teszi az önvezető autók piacát, ahol persze nem csupán idősekre koncentrálnak, hanem minden várost és kisvárost kiszolgálnának. A robo-taxi harmadik generációs modelljét 2020 augusztusban mutatta be a Voyage.

Reutersnek adott interjújában Cameron lelkesen beszélt a G-3-ról, amely rendelkezik a sofőr nélküli működéshez szükséges hardver- és firmware-módosításokkal. Három alapfunkcióban magyarázza el a vezető az általuk kidolgozott technológiát: Parancsnok, Pajzs és Táv-segéd („Tele-assist”). A Parancsnok gyakorlatilag a robot-taxi agya, amely a biztonságos, intelligens vezetési döntések meghozataláért felelős, a Shield pedig a biztonsági rendszert jelenti, amely szükség esetén biztonságosan megállítja a járművet. A táv-segítség, az ún. Tele-assist funkció pedig a távoli segítségnyújtás egyedülálló eleme, amely azért felelős, hogy az ügyfél mindenképpen eljusson az adott célba, még akkor is, ha a Parancsnokot bármi megzavarná. Az autót tehát teljes mértékben lehet távoli eléréssel is működtetni, amire akkor lehet nagy szükség, ha bárminemű zavaró vagy őrült körülmény lépne fel. Mert egy robo-taxinak fogalma sem lehet arról, hogyan kezelhetne egy extrém körülményt, például, ha állatok vennék körbe és „támadják” meg, hiszen nincs általános intelligenciája. 

A fejlesztések számos modern választ adnak napjaink kihívására is, például két utazás között ultra-viola sugaras világítással fertőtlenítik át a járművet, amely nem csak a koronavírust pusztítja el, hanem más fertőző vírusokat is hatástalanít.

A szakember bevallja, hogy az önvezető technológiának még néhány évnyi fejlesztési időre van szüksége ahhoz, hogy sűrű városokban is biztonságos legyen. Nem beszélve a nagyobb sebességű autópályákról, vagy akár nagy sebességű teherautó-forgalomról. 

Ezt a technológiát ma még egy nyugodtabb környezetre szabni is kihívást jelent, viszont abban bíznak, hogy az elkövetkező 12–24 hónapban már láthatunk önjáró járműveket az utakon, de pontos dátumot nem akart a szakember ígérni.

Ami a befektetett tőkét és megtérülést illeti, Cameron elmondta, hogy 2017-ben és 2018-ban nagyon sok komolytalan érdeklődő volt a piacon, csak mert valahol hallották, hogy ez nagy dolog, és bele akartak vágni. Az elmúlt két-három évben ők már elhagyták a terepet és mára csak az igazi befektetők maradtak meg, akik hisznek a technológiában. 

Forrás: Bloomberg

Fotó: Voyage