A világ legzöldebb országainak listáján csak európai ország található az első 10 helyezett között. Dánia az élre ugrott, Svájc harmadik helyre csúszott vissza, Hollandia épp nem fért fel a top10-be, míg Japán a 12, Magyarország pedig a 33. lett. 

Az Environmental Performance Index-et (EPI), azaz a Környezeti Teljesítmény Indexet a Yale és a Columbia Egyetem kutatói hozták létre az EU kutatóival közösen, hogy számszerűsített teljesítmény indikátorok alapján rangsorolják az országok környezetvédelmi erőfeszítéseit, az egyes kormányok intézkedéscsomagjainak hatékonyságát. Az EPI, mint az egykori ESI (Environmental Sustainability Index – Környezetvédelmi Fenntarthatósági Index) örököse, mára 180 országot rangsorol a teljesítményindikátorok alapján, és kategóriákba szedve értékeli az adott ország környezetvédelmét, közegészségügyét vagy épp az ökoszisztéma egészségét. 

Dánia

Dánia kontinensünk „legzöldebb” országaként 82,50 ponttal áll a 2020-as EPI lista élén. Dánia lakói eleve a világ legboldogabb emberei, ezek szerint azt is nagyon jól tudják, hogyan kell tisztán tartani a környezetüket, és ezért láthatóan sokat is tesznek. 

A környezeti teljesítmény index-be sokat számított, hogy 2050-re Dánia 100% -ban függetlenné válna a fosszilis tüzelőanyagoktól, illetve ma is a villamos energia jó része szélturbinákból érkezik. A közegészégügy területén 100 pontot elérő országban hasonlóan kiemelten nagy figyelmet fordítanak az állatfajok védelmére, a szenyvízkezelésre – csupán a fenékvonóhálós halászatban elért 13 pontszámukon van mit javítaniuk.

Luxemburg

A 600 ezer lakosú Luxemburg 2018-ban még csak 7. volt a listán, mostanra felküzdötte magát a 2.helyre, pontszámokban 82.3 eredménnyel. Az ország a levegőszennyezés tematikában tett erőfeszítéseikkel tűnt ki igazán. Ha pedig az egy főre jutó GDP termelés alapján vennénk számba, akkor ők lennének az elsők.

Svájc

Svájc nem csak a havas Alpokról és a lélegzetelállító zöld dombokról híres, hanem zöld gazdaságáról. Az ország amellett, hogy újrahasznosítja hulladékának felét, a villamosenergia-igény 50% -át már kizárólag vízenergiával biztosítja. 

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az országban a tavak és az erdők eleve kétharmadban borítják az országot, mindemellett a természeti erőforrásaikra nagyon figyelnek, illetve igyekeznek megakadályozni a termőföldek infrastrukturális bővítésre való felhasználását is.

Egyesült Királyság

A 66 milliós ország szintén 100 pontot kapott – Svájchoz hasonlóan – a közegészségügy és egészséges vízminőség kategóriában. 2016-ban 12.helyezést, 2018-ban 6.helyezést elérve menetelnek felfelé.

Franciaország 

80 ponttal az ötödik helyen állnak a franciák, ők korábban voltak már egy előkelőbb második helyen is, de voltak már 10. befutók is a környezetbarát országok listáján.

A mezőgazdasági ipar és a termékeny föld, annak védelme jelentheti az egyik legmeghatározóbb húzópontszámot.

Magyarország

Hazánk 33.helyezést ért el a mostani listán, 2018-ban sem volt benne a 30-as listán, viszont 2016-ban még a 28. volt. A kategóriák mögötti pontozásból számos fejlesztendő terület kiderül, mint például a közegészségügy, a háztartásokban történő szilárd tüzelési fűtésből származó levegőszennyezés vagy a fák újraültetési erőfeszítései. 

Fotó: zöldtetős látogatóközpont Dániában (inhabitat.com)