Kína azon célkitűzése, hogy 2060-ig elérje a szén-dioxid-semlegességet, több mint 5 billió dollárnyi beruházást igényelne. Többek között olyan fejlesztésekre lenne szükség, mint a megújuló energiatermelő kapacitás, illetve a szén-dioxid-leválasztási technológia – közölte Wood Mackenzie tanácsadó.
Xi Jinping (Hszi Csin-ping) elnök nemrég az ENSZ szeptemberi közgyűlésén jelentette be, hogy Kína 2060 előtt eléri a szén-dioxid-semlegességet, elkötelezve magát az éghajlatváltozáshoz való nettó hozzájárulásuk megszüntetése mellett.
A Climate Action Tracker kutatókonzorcium szerint ez az ígéret az eddigi éghajlatváltozási kötelezettségvállalások legnagyobb csökkenését jelentené a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Ahhoz, hogy Kína elérje célját, a szakértői becslések szerint a napenergia, a szél és a tárolókapacitásoknak 2050-re 11-szeresére, 5040 gigawattra (GW) kell növekedniük a mostani, 2020-as szinthez képest, míg a széntüzelésű kapacitásnak felére kell csökkennie.
A váltásban a legnagyobb kihívást nem a megújuló kapacitásbővítések beruházása vagy nagysága jelenti, hanem az ezzel járó társadalmi átállás és hatások. A szén kapacitás felére csökkentése ugyanis a szénbányászat munkahelyeinek elvesztését vonja maga után, ami az ezektől a bevételektől függő tartományokat keményen érintené majd.
Kína karbonsemleges céljának egyik nehézsége a skálázható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívák hiánya a közlekedési és az ipari szektorban. A tanácsadó cég szerint Kína e két ágazatának szén-dioxid-kibocsátása tavaly elérte az 5,7 milliárd tonnát, ami nagyjából akkora, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság teljes kibocsátása együttvéve.
A CCS (carbon capture and storage: szén-dioxid leválasztás és tárolás) alkalmazása nélkül szinte lehetetlen Kína ígérete a szén-dioxid-semlegessé válásra – állítják a szakértők.
Forrás: reuters
Fotó: mining.com