NRGreport
Menü

Karbonsemlegesség, szénmegkötés, szénelnyelő – mi, micsoda?

Hír | NRGreport | 2020-10-16 10:00

Az európai zöld megállapodás 2050-re tűzte ki a karbonsemlegesség elérését Európában. De mi az a karbonsemlegesség?

Ahhoz, hogy megértsük a klímavédelmi törekvéseket, nem árt tisztában lennünk néhány alapfogalommal.

A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú emelkedése, mely változás egyértelműen az emberi tevékenységnek köszönhető. A globális felmelegedés nem összetévesztendő a klímaváltozással, vagy más néven éghajlatváltozással, hiszen utóbbi egy komplexebb fogalom, amely magában foglalja a globális felmelegedést és annak hosszútávú következményeit, mint például a csapadékmennyiségnek, vagy a széljárásnak a változásait.

A 195 ország által aláírt párizsi egyezmény lényege, hogy a klímaváltozásért felelős globális felmelegedést csökkentsék a tagállamok. A csökkentés mértékét az ipari forradalomtól a 2100-ig terjedő időszakra vonatkoztatja az egyezmény és a lényege, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2050-ig 2°C alá korlátozza, illetve az aláíró országok tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 ° C-t. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint ahhoz, hogy tartható legyen a maximálisan 1,5 ° C emelkedés elengedhetetlen, hogy a 21. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet.

Mit jelent a karbonsemlegesség?
A karbonsemlegesség gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kibocsátott szén-dioxid mennyisége megegyezik a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxidéval, ami annyit tesz, hogy különféle környezetvédelmi és technológiai megoldásokkal ellensúlyozni kell a kibocsátott mennyiséget.

A szén-oxidok légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezzük. A természetes szénelnyelők - azaz azok a rendszerek, amik több szenet nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak – tehát az erdők és az óceánok azonban csak az éves globális szén-dioxid kibocsátás körülbelül harmadát, negyedét képesek elnyelni.

Kémiai eljárással is ki lehet vonni a légköri szén-dioxidot, ezeket tárolása történik például a földalatti geológiai tározókban, azonban sajnos a természetes és mesterséges szén-dioxid elnyelők együttesen sem képesek a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges mértékű szén-dioxidot kivonni a légkörből. Ezért elengedhetetlen a kibocsátások csökkentése, illetve ellensúlyozása például az olyan megújuló energiaforrások, mint a víz-, szél- vagy napenergia használatának növelésével, illetve az energiahatékonyabb, azaz kevesebb káros anyag kibocsátással járó megoldások felé történő elfordulással és új energiaforrások bevonásával.


Az Európai Unió elkötelezett az aktív klímavédelem mellett, ezért létrehozta a európai zöld megállapodást, amelyben 2050-re tűzi ki a karbonsemlegesség elérését. Az Európai Parlament pedig az idén ősszel elfogadott új klímatörvénnyel, az EU 2030-ra vonatkozó kibocsátás-csökkentési célkitűzését minden várakozást felülmúlóan az eddigi 40%-ról 60%-ra növelte.
 

NRGreport