Amikor híre ment, hogy az Európai Bizottság hárommilliárd fa ültetésére köteleződne el Ursula von der Leyen elnök európai zöld megállapodásának (Green Deal) keretében, a környezetvédelmi civil szervezetek majdnem kiköpték reggeli fair trade kávéjukat.

Ha csak a számokat nézzük is meglepő a vállalás: tíz év alatt hárommilliárd fa az évente háromszázmillió, azaz naponta 800 ezer körüli famennyiséget jelent. Arra a kérdésre, hogy 2020 májusa óta hány fát ültettek már el, az Európai Bizottság szóvivőjének nem voltak pontos számadatai, ehelyett az EU egyes régiói és tagállamok számlálóit megnézve a belga Flandria állam 232 968 faültetést rögzített 2019. október 1-je óta, Csehország pedig csaknem 800 000 új ültetést mutatott fel eddig, nem tudni mennyi idő alatt.

"Jelenleg is dolgozunk rajta, és mérlegeljük hogyan tudjuk a számolást megfelelően rögzíteni, illetve a módszertant egységesíteni" – mondta a szóvivő.

De nem az a kérdés, hogy az EU el tud-e ültetni hárommilliárd fát ennyi idő alatt, amin még a környezetvédők is meglepődtek, hanem az, hogy kell-e. Bár az erdőtelepítés mindig eladható hír, a szakértők szerint a faültetés valójában nem igazán tudja megállítani azt, ami viszont valóban káros az éghajlatra: a fosszilis üzemanyagok féktelen égetése.

Nyilván nem meglepő, hogy az olaj- és gázipari vállalatok rendkívül lelkesek az erdőtelepítéses ötletért. 2019 júliusában a Total bejelentette, hogy 100 millió dollárt fektet erdővédelembe, nem sokkal azután, hogy a Shell és az Eni is elkötelezte magát az emissziók erdőmegőrzéssel való ellensúlyozása mellett. (Ehhez képest nemrég írtuk cikkünkben, hogy a Total egyik leányvállalata épp maya őslakosók által lakott mexikói falvakban irtana ki 600 hektárnyi erdőt azért, hogy napelemeket telepíthessen.)

Februárban még Donald Trump amerikai elnök is támogatta a republikánusok úgynevezett „billiófás törvényét”, amit a Greenpeace „feel-good” kezdeményezésnek nevezett, mivel az nem foglalt magában konkrét akciótervet.

A Greenpeace hasonlóan kritikusan értékelte az Európai Bizottság hárommilliárd fa ígéretét is, rámutatva, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan az erdőfelújítás elvonhatja a figyelmet az éghajlatváltozás elleni küzdelem tényleges erőfeszítéseiről, azaz nem a kibocsátás csökkentésére koncentrál.

Brüsszel ezzel szemben azt állítja, hogy az EU 2021-es Erdő Stratégiája, és különösen a hárommilliárd fa stratégia munkahelyeket teremtene, például a vetőmagok gyűjtése és termesztése, a palánták ültetése és a növekedésük monitorozása formájában.

Gabriel Paun, a romániai Green Agent környezetvédelem nonprofit civil szervezete vezetője szerint igenis vannak valódi példák arra, hogy hasonló projektek eredményesek voltak, például Costa Rica erdős területét felhúzták az 1990-es 25%-ról 52% -ra tíz év alatt, azaz 2020-ra.

Costa Rica a jutalmazás és büntetés módszerével egyaránt élt: az erdőirtás betiltása és az állattenyésztőknek nyújtott támogatások megszüntetése a büntetés kategória volt, míg a jutalmazás abból állt, hogy bevonták a közösségeket az újratelepítésbe és jutalmazták a rekordtelepítéseket – e két megközelítés ugyanolyan fontos volt. Ezt a megközelítést szeretné látni Gabriel Paun is szülőföldjén, Romániában, ahol az illegális fakitermelés – állítása szerint – ellenőrizhetetlen.

fotó: pixabay