Becslések szerint 476 ezer csecsemő halt meg 2019-ben légszennyezéshez köthető okokból.

Egy friss jelentés szerint 2019-ben közvetlenül 476 ezer baba halála kapcsolható össze a légszennyezéssel. Globálisan a rossz levegő összesen nagyjából 6670000 idő előtti elhalálozáshoz köthető. A Globális Levegőminőség Helyzete 2020 (State of Global Air 2020) jelentésből az is kiderül, hogy a légszennyezés világszerte még mindig a negyedik leggyakoribb rizikófaktor a korai halálra, és csak olyan ismert faktorok előzik meg, mint a magas vérnyomás, a dohányzás és a nem megfelelő étrend.

A Globális Levegőminőség Helyzete című jelentést minden egyes évben publikálják, azt vizsgálják rajta keresztül, hogy a levegőszennyezés hogyan hat az emberi egészségre. A tavalyi volt az első év, amikor az újszülöttek és csecsemők halálozási statisztikáit is vizsgálták, és rögtön ilyen ijesztő számokat kaptak – a szakértők szerint ez is bizonyítja, hogy mekkora veszélyt rejt a légszennyezés a legkisebbekre nézve is.

Azt már korábbi kutatások is bizonyították, hogy a terhes nők számára különösen veszélyes a magas szállópor-koncentráció, ugyanis ha sokat tartózkodnak légszennyezett környezetben, megnő az esélyük a koraszülésre, és az is valószínűbb lehet, hogy a gyerek kisebb súllyal születik, mint az egészséges lenne. A koraszülési szövődmények pedig vezetik az 5 év alattiak halálozási okait, mert vezethetnek például légzőszervi fertőzésekhez, emésztési problémákhoz, vérbetegségekhez vagy agykárosodáshoz is. A rizikó különösen az alacsony jövedelmű családoknál magas, itt a 32 hét előtt született babák 50 százaléka nem él túl.

Persze a felnőtteknek sem túl egészséges, ha szennyezett levegőjű környezetben élnek, a 6,67 millió korai halálozás jó része olyan, a légszennyezéshez köthető egészségügyi problémákból adódik, mint az iszkémiás szívbetegség, a tüdőrák, a krónikus obtruktív tüdőbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a sztrók. A légszennyezés okozhat még neurodegeneratív betegségeket, amelyek memóriazavarokkal és csökkenő kognitív képességekkel állnak összefüggésben, köztük a Parkinson-kórral, az Alzheimer-kórral, vagy egyéb más demenciákkal is.

A babák számára a legkárosabb nem is a külső, hanem a belső légszennyezés, ami jellemzően szegényebb környékeken fordul elő. A szegényebb háztartásokban ugyanis sok helyen még mindig fosszilis energiahordozókkal fűtenek, főznek a lakáson belül is, és nincs megoldva megfelelő módon az elvezetés. Ez azt jelenti, hogy a szálló por koncentrációja a lakáson belül nagyon magas. A statisztikákból az is kiderül, hogy a legnagyobb veszélyben a szub-szaharai afrikai régióban vannak a csecsemők, valamint Ázsia szegényebb részein. A korai csecsemőhalálozás majdnem kétharmada köthető a lakáson belüli levegőszennyezéshez.

Szerencsére pozitív változásról is be tudunk számolni: évről évre csökken a légszennyezés mértéke, a belső légszennyezésé pedig az elmúlt évtizedben fokozatosan egyre alacsonyabb lett. Ezzel szerencsére 23,8 százalékot esett is a belső légszennyezéshez köthető összes haláleset száma.