A BP bejelentette, hogy megemeli befektetéseit a közel-keleti olaj- és földgázmezőkön, bár egy ideje büszkén hirdeti, hogy áttér a megújuló energiára és megpróbálja csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.

A londoni székhelyű brit olajvállalat komoly kitermelőnek számít olyan országokban, mint Irak, ahol a világ harmadik legnagyobb, Rumaila olajmezőjét üzemelteti, illetve az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban is. Stephen Willis, a BP Közel-Keletért felelős alelnök elmondása szerint elsősorban az olcsó kőolajra összpontosítanak, miközben növelnék a gáztermelést is.

"Ezekbe továbbra is befektetünk" – így summázta a szándékokat Willis egy videointerjújában – azt ugyan nem tette hozzá, hogy mennyit pontosan.

Az európai olajipari óriások már egy ideje zöldebb energiaforrásokat keresnek a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében. A BP, amely a koronavírus járvány hatására összeomlott olajárra reagálva elkezdte idén értékesíteni eszközeit és csökkenteni osztalékát, nemrég azt jelentette be, hogy 2030-ig a szénhidrogén-termelés 40 százalékos csökkenését célozza meg, és egyetlen új országban sem fog kőolaj után kutatni.

Az idén kinevezett BP vezérigazgató, Bernard Looney több ízben hangoztatta még saját közösségi média csatornáin is, hogy felelős vezetőként mennyire egyetért a bolygónk jövőjéért aggódókkal, a „the planet needs change” népakarattal. Hangsúlyozta, tudják jól: tisztább energiaforrásokra van szüksége a világnak, a BP nem véletlenül hirdette meg a 2050-es nettó zéró célkitűzését, viszont a lelkesedésből át kell csapni most már végrehajtási fázisba.

De addig is valamiből élni kell, és ha már egyszer ott vannak azok a mezők, akkor ez a vállalat terve:

Irak – Rumalia

Az 1953-ban felfedezett iraki olajmező az ország legnagyobb természeti forrása. Idén augusztusban volt 10 éve annak, hogy a BP és partnerei beszálltak a termelésbe. Az Irak déli részén található Rumaila mező kőolajtermelése ma valamivel kevesebb, mint 1,4 millió hordót jelent naponta. (Ez egy egyébként nem tér el különösebben az első öt év átlagától, akkoriban ez napi 1,35 millió hordó volt.) A kitermelést most visszafogták némileg, azért, hogy Irak képes legyen betartani az OPEC áprilisban elfogadott kvótáit. A BP azon dolgozik, hogy a mező, amely júniusban napi 1,47 millió hordót termelt, az OPEC-korlátozások enyhítése után növelni tudja majd a termelést. 

Arra még egyelőre nincs konkrét ütemterv hogyan lesz az 1-1,2 millió hordóból napi 2,1 millió csúcstermelés, de a BP vezetőjének elmondása szerint a mező kapacitása a következő néhány évben nagy valószínűséggel eléri 1,7 millió hordót.

Omán

Gyorsabban tudjuk növelni a kapacitást viszont Ománban – mondta el az alelnök. A BP a kereslettől függően a jövő év elejéig napi 1,5 milliárd köbméter teljes kapacitást tud kinyerni a Khazzan és Ghazeer gázmezőin a 61. blokkban, további beruházásokkal pedig további 400 millió köbméter termelést is még hozzá tudnak tenni naponta.

Egyesült Arab Emírségek

Abu Dhabiban a BP az állami tulajdonú Adnoc termelővel együttműködve napi 2 millió hordó fölé növeli a szárazföldi olajmezők kapacitását. A BP 10 százalékos részesedéssel rendelkezik ezeken a területeken.

A társaság célja, hogy ebben az évtizedben gázt is kinyerjen az emírség Bad mezőjéből, amely többnyire olajat rejt magában – tette hozzá Willis.

Fotó: bp.com