Az amerikai törvényhozók által csütörtökön bemutatott törvényjavaslat már olyan szankciókat tartalmaz, amelyek akár le is állíthatják Oroszország egyik legnagyobb európai projektjét. Jövő héten szavaznak.

A Gazprom által vezetett, 11 milliárd dolláros Északi Áramlat 2 építése nemrég ismét lendületet kapott: egy éves leállás után ismét folytatódik a már nagyjából 93 százalékos készültségű gázvezeték megépítése, illetve lassan befejezése. Oroszország úgy tervezi, hogy a Balti-tenger alatt Európán keresztül Németországba történő gázszállítás jövőre már meg is indulhat. Az Egyesült Államok azonban szívesen kínálja inkább saját gázszállítmányait Európa számára, és állítja, hogy az Ukrajnát megkerülő gázvezeték túlzott mértékben növelné Moszkva gazdasági és politikai erőfölényét Európa felett. Ebben Obamától Bidenig minden adminisztráció egyetért.

A nemzetvédelmi felhatalmazási törvény (NDAA) szankciói minden olyan cégre és magánszemélyre vonatkoznak, akik bármilyen módon segítséget nyújtanak a projektben, beleértve a hajó korszerűsítését, amely a csővezetéket fektetné le, vagy a használt berendezések bárminemű ellenőrzését és biztosítását.

"A mostaniszankciók jelentősen szigorítják a meglévő rendelkezéseket,… hogy lefedjék a csővezeték-projekt minden kritikus elemét" – mondta el egy amerikai tisztviselő, aki ismerte a szankciók kialakításának folyamatát, és aki név nélkül nyilatkozotta Reutersnek.

Az új elemek ugyanis ellehetetlenítenék, hogy a Gazprom korszerűsítse hajóját, az Akademik Cherskiy-t, hogy aztán az lefektesse a projektben használt csőtípust, vagy hogy meg tudják szerezni a biztosítást és a szükséges papírokat. "Mindezek nélkül egyszerűen nem fogják tudni befejezni a vezetéket" – mondta Daniel Vajdich, a Yorktown Solutions elnöke, a projektet ellenző ukrán állami energetikai vállalat, a Naftogaz lobbistája. 

A Kreml szerint az új amerikai szankciók a tisztességtelen verseny jelei, és azt ígéri, hogy Oroszország megvédi érdekeit és kereskedelmi projektjeit. 

A Nord Stream 2 társaság múlt hónapban azt jelezte, hogy a szankciók már több mint 12 európai ország mintegy 120 vállalatát érintik közvetlenül vagy közvetve, és a kormányoknak és az Európai Bizottságnak meg kellene védenie őket az„illegális extraterritoriális szankcióktól”.  A dán vizeken csupán egy kb. 160 kilométeres utolsó szakaszt kellene megoldani, de a munkát eleve bonyolítják a projekt útjában lévő, fel nem robbant második világháborús tengerfenéki bombák. De ezen túlmenően, a szankcióktól való félelem miatt már jónéhány fontosabb vállalat kiesett menetközben. A múlt hónapban a norvég DNV GL társaság is felfüggesztette a munkát, ők követtéknyomon a csővezeték lefektetéséhez használt hajók által használt berendezések tesztelését és előkészítését. Szeptemberben pedig a világ legnagyobb szállítmányozási biztosítói csoportja jelentette be, hogy nem biztosítják a Nord Stream 2-ben részt vevő hajókat.

Mit gondol Európa?

Az Északi Áramlat 2 projektet számos ország ellenzi, és maga az Európai Unió sem támogatja. Ezzel szemben a berlini álláspont viszont az, hogy a projekt megvalósítása közvetlen és biztonságos energiaforráshoz juttatja Németországot. Az Euronews nemrég azt kérdezte egy szakértőtől, hogy a német álláspont inkább geopolitikai vagy gazdasági érdeken alapszik. „Az igazság valahol a kettő között van. Németország igyekszik középen maradni a geopolitikai vitákban, amelyek a vezeték építését a kezdetektől kísérik – akár a projektben résztvevő cégek elleni amerikai szankciókról, akár az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról beszélünk”– mondta a gazdasági kutatások német intézetének (DIW Berlin) egyik vezető munkatársa.

Az EU többek közt azért sem támogatja az Északi Áramlat 2-t, mert a vezetékpárral, valamint a Török Áramlat gázvezeték kiépítésével Oroszország – Ukrajna kikerülésével – egyetlen útvonalra terelhetné az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.

Mi az az NDAA? 

A minden évben képviselőházi szavazásra bocsájtott nemzetvédelmi felhatalmazási törvény, a National Defense Authorization Act 1961 óta létezik az Egyesült Államokban. Többek közt olyan kérdésekről rendelkezik, mint az ország katonai költségvetése, kapjanak-e fizetésemelést a katonák vagy vásárolhatnak-e amerikai kormányzati intézmények kínai gyártmányú mobiltelefonokat, illetve az aktuális védelmi ügyeiről, beleértve a Pentagoni „űrhadviselési” terveit és az ehhez szükséges haderőnem létrehozásának kérdése felől határoz. A tavalyi költségvetési törvény 738 millió dolláros kiadásról szólt.

Fotó: Nord Stream 2