A saját bőrünkön is érezzük, de a kutatások is ezt mutatják: csúsznak az évszakok, méghozzá a globális felmelegedés miatt. Egy friss tanulmány most kimutatta, hogy nagyjából egy héttel korábban jöhet az ősz a klímaváltozás következtében, emiatt a fák korábban hullajtják a levelüket, és megváltozik a szénfelvevő képességük is.

Valószínűleg senkinek nem újdonság az, hogy az évszakok már nem követik a kijelölt hónapokat: márciusban már viszonylag jó idő van, szeptemberben pedig még tombol a nyár, a fehér karácsonytól pedig lassan teljesen elbúcsúzhatunk. A tapasztalat ugyan azt mutatja, hogy két-három héttel már jócskán belecsúszott a nyár az őszbe, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet friss kutatása azonban az ellenkezőjét bizonyította: az európai fák nagyszabású vizsgálata után megállapítható, hogy napokkal, sőt, lassan egy héttel is korábban köszönt be az ősz, és a fák korábban válnak meg leveleiktől.

A kutatásból kiderült, hogy az ősz az évszázadban valahogy 3-6 nappal korábban köszönt be, legalább is ami a fákat illeti: azok sokkal korábban kezdik el hullajtani a levelüket, ami azt is jelenti, hogy ilyenkor már kevesebb szenet kötnek meg a légkörből, ami megint csak elindítja a láncreakciót, és komolyabb klímaváltozáshoz vezet. A tavasz azonban ugyanúgy korábban érkezik, csakhogy a fákon ezt könnyebb észrevenni: a lombhullatást sokkal nehezebb kutatni, mint a rügyezést.

A szakértők azt is megjegyezték: előfordulhat, hogy nem a hőmérséklethez, hanem a légkörből maximálisan felvehető szén-dioxid mennyiségéhez van köze a csúszásnak. Valószínű ugyanis, hogy a fák lombkoronájának megvan egy maximális „tűrőképessége”, azaz az a széndioxid-mennyiség, amit még képesek megkötni a levegőből. Ha ezt elérik, a levelek elkezdenek lehullani. Ez azonban azt is jelentené, hogy három-hat nappal korábban érik el ezt a határt, közvetve pedig ez azt mutatja, hogy mennyivel több megkötnivaló szén-dioxid van a légkörben, mint évtizedekkel ezelőtt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a falevelek öregedése a tudomány számára nem egy teljesen megismert folyamat, még mindig nagyon keveset tudunk róla. A kutatók az 1948 és 2015 között meghatározó európai fafajtákat figyelték meg, és azt a következtetést vonták le, hogy a korai tavasz, a korai rügyezés és a több széndioxid-felvétel okozhatja a korai lombhullást is.

A probléma azonban az, hogy ez a változás összezavarhatja az erdei ökoszisztémát, valamint befolyásolhatja a globális szénegyensúlyt is, méghozzá negatív irányban. A kutatók azonban egyelőre nem tudják, pontosan mit lehet kezdeni a helyzettel, és azt sem, hogy globálisan is ugyanez-e a helyzet. A következő lépésnek annak kell lennie, hogy tágabb területen vizsgálják meg a jelenséget, és nem csak lokálisan, hanem nagyobb rendszerben gondolkodva is levonják a következtetéseket. A kutatási eredmények a Science tudományos folyóiratban jelentek meg.