Fenntarthatóság

700 évvel ezelőtt a klímaváltozás pusztított ki egész társadalmakat

Stuth-Nagy Niki | 2020.12.23. 09:37

Korábban úgy gondolták kutatók, hogy az ázsiai folyómenti városállamok a mongol hódító hadjáratok miatt buktak el, egy friss kutatás azonban kiderítette, hogy valójában a klímaváltozás okozta a vesztüket.

Egy nemzetközi kutatócsoport megkérdőjelezi azt a régóta fennálló nézetet, amely szerint a középkori közép-ázsiai folyó menti civilizációk megsemmisülése a mongol hódító hadjáratok eredménye volt a 13. század elején – írja a The Daily Mail. A Lincolni Egyetem kutatói által vezetett analízis az Otrar-oázis mentén élő városállamokat vizsgálta a mai Kazahsztán területén, és megállapította, hogy nem Dzsingisz kán számlájára írható a pusztulásuk.

A közép-ázsiai Aral-tó medencéje és a térséget átszelő nagy folyók mente egykoron fejlett civilizációk otthona volt, amelyek a folyók áradásának vizét öntözésre hasznosították. A térségben élő civilizációk hanyatlását gyakran a 13. század eleji mongol invázió számlájára írják, de egy új kutatás a folyók hosszú távú dinamikájáról és az ősi öntözőrendszerekről megmutatta, hogy a változó klíma és a szárazabb körülmények lehetnek a valódi okok. Mivel a terület erősen függött a vízmennyiségtől, annak minimális változása is problémát okozhatott a mezőgazdaságban.

A térségbe a 13. században érkeztek mongol hódítók Dzsingisz kán vezetésével, a történészek jellemzően ennek tudták be a civilizációk pusztulását. A brit, holland és kazah kutatók által készített elemzés ezt sem zárja ki. A szakértők azonban rekonstruálták a klímaváltozás hatását a térség áradásokra alapuló mezőgazdaságára és azt találták, hogy az apadó folyók ugyanolyan, ha nem még nagyobb mértékben voltak a felelősök a korábban virágzó városállamok elnéptelenedéséért.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányból kiderül, hogy a közép-ázsiaiak gyorsan talpra álltak a hódítások után, a klímaváltozás okozta vízmennyiség-változással azonban nem tudtak hosszú távon mit kezdeni. A hosszan tartó szárazságok a mongol hadjáratok alatt és után csökkentették a helyi lakosság lendületét és megakadályozták a nagyszabású öntözésre alapuló mezőgazdaság talpra állítását.

Ez persze még nem az ember okozta klímaváltozás volt, hanem természetes változások összessége. A közép-ázsiai Aral-medence egyébként az 1960-as években kezdett rohamos tempóval süllyedni, a 2010-es évekre pedig nagyrészt már teljesen kiszáradt, az UNESCO ezt környezeti tragédiának nevezte. Kazahsztán és Üzbegisztán között azonban valaha óriási tó húzódott, ami fejlett vízparti civilizációkat tartott el. A környék a Selyemút fontos megállója volt évezredeken keresztül.

A szakértők megegyeznek abban, hogy a klímaváltozáson kívül a háborúk, a politika, valamint a Selyemút forgalmának folyamatos csökkenése mind hozzájárult ahhoz, hogy ezek az egykor virágzó társadalmak teljesen eltűnjenek a Föld színéről. A friss kutatás előtt azonban a klíma és a természeti változások egyáltalán nem voltak részei az egyenletnek.

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.