NRGreport
Menü

Szép lassan elveszítjük a bolygó legnagyobb tavait

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-01-15 06:00

A Kaszpi-tenger már most drámaian veszít a vízmennyiségéből, a klímaváltozás hatására pedig a helyzet már csak romlani fog – derült ki egy holland kutatásból. A legnagyobb veszélyben a belső lefolyású vízgyűjtő területek vannak.

A Kaszpi-tenger vízszintje az 1990-es évek óta évenként centimétereket süllyed, ez sokkal gyorsabb és nagyobb léptékű, mint ahogyan a tengerszint emelkedik a klímaváltozás hatására – olvasható az IFL Science tudományos portálon. A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával. Belső, zárt víztömeg Oroszország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán és Irán között. A tenger nevet azért kapta, mert amikor a rómaiak először megkóstolták a vizét, sósnak találták. Sótartalma körülbelül 12 ezrelék, egyharmada a tengervíznek. Komoly környezeti és humanitárius problémáknak nézhetünk elébe azonban, ha ez a víztömeg eltűnik – és a globális felmelegedés, valamint ezek hatására erre kell számítani, hiszen az Utrechti Egyetem kutatása szerint az apadás egyre gyorsulni fog.

Különös veszélyben az úgynevezett belső lefolyású vízgyűjtő területek vannak, amelyek olyan zárt hidrológiai területek, amelyek megtartják a vizet és nincs kifolyásuk más vizekhez (folyó, tenger). Ilyen a Kaszpi-tenger is, amelynek esetén keresztül a holland kutatók bemutatták, mi történhet a Föld többi nagyobb tavával akkor, ha a klímaváltozás ilyen mértékben folytatódik.

A klímaváltozással ez esetben azért van probléma, mert a melegedő átlaghőmérséklet hatására a tavak vízfelülete gyorsabban párolog, mint ahogyan azt az esőzések vissza tudnák pótolni. Bár bizonyos területeken szintén a klímaváltozás hatására nőtt a csapadékmennyiség, arányaiban még mindig a száradás felé hajlik a mérleg nyelve. A Kaszpi-tenger vízszintje ezen folyamatok eredményeképp 2100-ra 9-18 méterrel alacsonyabban lehet a mostanihoz képest, a felszíni terület 23-34 százaléka pedig el fog veszni.

Kép: Prange et al.

A szakértők a Hollandiát érintő Északi-tengert hozták fel példaként: ha két-három métert visszahúzódna a tengerszint, akkor Rotterdamot, Hamburgot és Londont már nehezebb lenne hajóval elérni, a nagy szállítóhajók és a kisebb halászhajók is problémákba ütköznének, és a gazdaság látná a kárát. Ugyanez lehet a helyzet akkor, ha a Kapszpi-tengerhez hasonló nagyobb tavak elkezdenek kiszáradni.

A helyzet humanitárius katasztrófákat is hozhat magával a gazdasági visszaesések miatt, a Kaszpi-tengert pedig ráadásul egymással ellenséges országok veszik körül, így a veszély elég magas. De más nagy tenger esetében is reális probléma, hogy a mezőgazdaság megváltozása, a halászat visszaszorulása, a szárazság és a hasonló változások komoly polgárháborúkat és nemzetközi konfliktusokat szíthatnak.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: IFL Science