Nem is gondolná az ember, hogy mennyit számít egy bekapcsolt kamera. De ha nem akarja, hogy az egész nap nyúzott számítógép mellé még pluszban használjon energiát, akkor érdemes kikapcsolva hagyni.

Ha egy Zoom meetingen vesz részt (mint megannyian tesszük minden egyes nap a koronavírus-járvány miatti korlátozások bevezetése óta), érdemes tudnia, hogy a kamerahasználata egy óra alatt 1000 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelős, és több mint tíz liter vizet használ el vele. Ha azonban kikapcsolja a kamerát, a meeting kibocsátását 96 százalékkal csökkenteni tudja.

Azzal azért tisztában szokott lenni az ember, hogy a számítógép- és laptophasználat energiával jár, és mivel az elektromos áram egy szép része fosszilis energiahordozókból érkezik még mindig, ez környezetszennyezéssel is jár. Az viszont meglepő lehet, hogy magának a kamerának mekkora szerepe van mindebben. A statisztikák szerint, ha a tendenciák így folytatódnak, és ennyien szorulnak mindennapos videóhívásokra, akkor 300 ezer úszómedencényi vizet is elvihet az online meetingelésünk – bár a The Daily Mail cikkéből nem derül ki, ez pontosan milyen időtartamra vonatkozik.

A szakértők szerint annak ellenére, hogy némi csökkenés tapasztalható a károsanyag-kibocsátásban, hiszen kevesebbet közlekedünk, és egy időszakban a nagyobb, szennyező gyárak is leálltak, az otthoni szórakoztatóeszközök használata viszont mindenkori csúcson van, ami megint csak kibocsátást jelent. Egyes országokban az internethasználat 20 százalékkal is növekedett a lezárások óta, ha pedig ez a tendencia folytatódik 2021-ben is, egy Indiana állam méretű erdőre lesz szükség ahhoz, hogy az emiatt keletkező szén-dioxidot ki lehessen vonni a levegőből.

A Purdue Egyetem kutatói a Resources, Conservation and Recycling tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint megvizsgálták, hogy egy gigabájtnyi adatforgalomra vetítve melyik internetes platform a legszennyezőbb. Van rossz hírünk azoknak is, akik a véget nem érő meetingek helyett a Netflixre szoktak inkább rá: a streamelő platform ugyanis a legszennyezőbb a vizsgált felületek (Zoom, Tiktok, Whatsapp, Facebook) közül, méghozzá óriási előnnyel. A netflixezés óránként 440 gramm szén-dioxid generálásáért felelős.

A probléma valójában itt is a videóval van: minél több és jobb minőségű videót használ egy applikáció, annál nagyobb a szénlábnyoma. A Netflix esetében a felbontás átállítása egy kicsit rosszabbra már a kibocsátás 86 százalékát megspórolhatja. A Zoom esetében ez a titok, csak ott, ha tehetjük, teljesen kapcsoljuk is ki a kamerát, már ezzel is sokat tehetünk a környezetért.

A szakértők szerint alapvető probléma, hogy a környezettudatosságot még mindig a papír- és műanyaghasználat visszaszorításával, a felesleges fűtés mellőzésével, a szelektív hulladékgyűjtéssel társítjuk, és nem gondolunk bele, sőt, nem is tájékoztatnak minket arról, hogy az internethasználatunknak is milyen szénlábnyoma lehet. Ezért van az, hogy nagyon kevesen tudják: az otthoni netflixezés vagy a Zoom megbeszélés is árt a környezetnek – más kérdés persze, hogy jelenleg nagyon nincs más választásunk, mint élni ezekkel a platformokkal, legalább is addig biztosan, amíg a koronavírus miatt korlátozások alatt élünk.