Bár a tengeri erőforrások előnyeit világszerte elismerik, ma még nem használjuk ki a bennük rejlő energiapotenciált. 2050-re azonban már képesek lesznek annyi villamos energiát termelni, amely Európa energiaigényének 10 százalékát ki tudja elégíteni –  állítja egy környezetmérnöki tanulmány.

Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának földi légkörre gyakorolt káros hatásai a bolygó átlagos hőmérsékletének növekedéséhez vezettek, ami a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásáért is felelős. Az éghajlatváltozás súlyosbodásával egyre nagyobb erőfeszítéseket kellett a nemzetközi közösségeknek tenniük, hogy a környezetre gyakorolt hatásokon enyhítsenek, különösen a legrelevánsabb ágazatokban. Mivel az üvegházhatáshatáshoz az energiaszektor járul hozzá a legnagyobb mértékben (54%), mielőbb meg kell találni a megújuló alternatívákat a jelenleg használt fosszilis energiaforrásokhoz.

A lisszaboni egyetem professzorasszonyának, Regina Salvador tanulmánya szerint bár a tengeri erőforrások a megújuló energiaforrások széles skálájával rendelkeznek, világszerte elismertek, és a világ összes beépített tengeri szélkapacitásának 90 százalékát képviselik, jelenleg mégsem használják ki a tengerek és óceánok energiapotenciálját teljes mértékben. Ehhez olyan politikai eszközökre van szükség, amelyek nemzetközi szinten irányítják a közös fellépést és előnyösek a kontinens számára, mint például az Európai Energiaunió, az Európai Green Deal vagy a Blue Invest Fund.

Az európai energiamix

Az EU-28 energiamixben ma három energiaforma dominál: kőolajtermékek (41,3%), földgáz (21,9%) és villamos energia (20,7%) A villamos energia mindössze 31 százaléka a származik megújuló energiaforrásokból, szemben a fosszilis üzemanyagok 49 százalékával és az atomenergia 25 százalékával. Az EU-28 villamosenergia-termelésénél a megújuló energiák a teljes termelés negyedét adják, amelynek óceáni energiája csak 0,06 százalékot tesz ki. Ez pedig egyértelműen a kiaknázatlan potenciál meglétére utal. Az Európai Bizottság becslései szerint 2050-re az óceánenergia az EU-28 energiaszükségletének körülbelül 10 százalékát tudja majd kielégíteni.

Mivel az egyre növekvő energiafogyasztás az olaj és a földgáz szűkösségét is jelzi, így az energiaszektor mind a fogyasztás, mind a termelés szintjén megpróbálja ezt a problémát orvosolni, és közben szem előtt tartani a környezeti és gazdasági szempontokat. A tengeri erőforrások, mint a szél, az óceáni áramlatok, a hullámok, az árapály, hatalmas megújuló energiaforrást jelentenek, amelyek megfelelő kiaknázása biztosíthatja az áramellátás jelentős részét Európa számos tengerparti területén, és közben hozzájárulhatna gazdasági fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez is.

Európa partmenti vizei számos lehetőségeket kínálnak a tengeri megújuló energiatermelő létesítmények számára, többek között: tengeri szél, óceánenergia, úszó fotovoltaikus elemek és tengeri hidrogének formájában.

Az offshore szél a kereskedelemben és a technológiában a legfejlettebb tengeri megújuló energia ágazat a világon, és hamarosan eléri az áramszolgáltatói státuszt. Az EU-28 országai rendelkeznek ma a világ összes beépített tengeri szélkapacitásának több mint 90 százalékával. A tengeri szélpiaci tevékenység jelenleg az Atlanti-óceánon, valamint a Balti- és az Északi-tenger medencéiben koncentrálódik.

A hullámenergia-átalakítók a hullámmozgásból nyerik az energiát, és rugalmasan elhelyezhetők – a parton, a part közelében vagy a tengeren 100 m-nél nagyobb mélységben, hogy hatékonyabban hasznosítsák a rendelkezésre álló energiát. Számos teljes méretű prototípust telepítettek már, de ezek a technológiák még további fejlesztéseket igényelnek és még számos kutatásra is szükség van, mielőtt azokat ipari léptékben megvalósíthatnák.

Az árapály-technológiák a tengerszint (a dagályok és az apályok) közötti különbségeket használják fel az energia létrehozására. Az árapály-áramlási technológia ugyanazokat az elveket alkalmazza, mint a vízenergia. Szükség van egy gátra is, a nagyobb víztömeg befogásához, illetve a meghajtáshoz áramot termelő turbinákra. Az árapály-áramú energiatechnológiák az óceánenergia legmegalapozottabb formái, világszerte több projektet is megvalósítanak.

Óceán biomassza – A tengeri algák kiválóan alkalmasak bioüzemanyagok előállítására. Az algák 85-90 százaléka víz, így például anaerob emésztéssel biogáz előállítására, és erjesztéssel etanol előállítására is alkalmasak.

Az Ocean Energy Europe szerint az energia ezen formájának hozzáadott értékét hat kulcsfontosságú pont is alátámasztja:

 – Kiaknázatlan potenciál – 2050-re képes lesz annyi villamos energiát termelni, amely Európa energia 10 százalékát képes kielégíteni igények.

 – Energiabiztonság és függetlenség – Az óceánenergia a benne rejlő és végtelen potenciál miatt képes csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőséget és 226 milliárd euróval csökkentené a költéseket is.

 – Export lehetőség – Európa évente mintegy 53 milliárd euró mértékben uralhatná ezzel a piacot.

 – Környezetvédelmi szempontból felelős megoldás  – Körülbelül 234 millió tonna CO2 kerülhető el.

 – Ideális kiegészítő – A nap és a szél különböző időpontokban történő energiatermelése lehetővé az áramigényt és ellátás harmonizálását.

 – Új európai ipar lehetősége – 2050-re 100 GW óceánenergia beépített kapacitása Európában óriási gazdasági hozzájárulást hozhatna létre, újjáélesztve a part menti területeket, új lehetőségeket teremtve a hagyományos tengeri ipar számára, és közel 400 000 új munkahelyet teremtve.

A tengeri energia jelenlegi kihasználtsága

Európában sajnos jelenleg csak Skócia generál érdemi mennyiségű óceáni energiát. Skócia óriási természeti potenciállal rendelkezik (10GW árapály és 15GW hullámpotenciállal) a lenyűgöző szigetek szigeteinek köszönhetően, amelyek könnyen kihasználhatók. Az Egyesült Királyság északi területén található nemzet a világ legnagyobb víz alatti turbináinak dagályával büszkélkedhet. Skócia árapályturbinái még a várakozásokat is meghaladták, a MeyGen vállalat épp a telepítések számának jelentős növelését tervezi.

Más óceánenergia-technológiákat fejlesztő vezető országok Kanada és az Egyesült Királyság, mindkettő a világon a legmagasabb dagályokkal rendelkezik. Kanadának számos árapály-energiasémája van Atlanti-óceán partja mentén, elsősorban Új-Skóciában, ahol számos versenytárs vállalat teszteli a különböző prototípusokat. Az Egyesült Királyságban több mint 20 ilyen projekt van folyamatban, amelyek közül néhány még a kutatás és fejlesztés szakaszában van.

Eközben Kína is ösztönzi az árapály-energiát azzal, hogy summás betáplálási tarifát kínál, a fosszilis üzemanyagok árának háromszorosát. Ez az ösztönzés elég magas ahhoz, hogy egy kínai vállalat már nyereségesen táplálja be az óceánenergiát a főhálózatba.

Noha a közeljövőben Európában terveznek tengeri energiatermelési technológiákra irányuló projekteket, a technológiai, társadalmi-gazdasági, politikai és környezeti összetevőkkel kapcsolatban még mindig számos kihívás áll fenn. (Többek között az Európai Bizottság 2014-es közleménye szerint már megfogalmazott, az ágazatban tapasztalható készséghiány is.)

A korlátok és kihívások miatt az európai tengeri megújuló energia témakörben több kérdés vár még válaszra, viszont mivel a tengeri erőforrások valóban számos előnnyel rendelkeznek más megújuló energiaforrásokhoz képest, ezért komolyabban kell tekintenünk rájuk a fenntartható jövő keresésében.

Fotó: ocean energy scotland