Míg a világon 7 százalékkal, rekord mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 2020-ban a pandémia következtében, volt egy szegmens, amely kivételt képezett: a városi, más néven utcai vagy hobbiterepjárók (SUV-k). Az eladott új autók növekvő részét ezek adják, és bár a gyártók kiemelten kezelik villamosításukat, a vevőknél a belsőégésű modellek a nyerők – hívja fel afigyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A hagyományos személyautóknál jellemzően nagyobb és kevésbé üzemanyag-hatékony SUV-k (vagy SUV-ok; sport utility vehicle) szén-dioxid-kibocsátása körülbelül 0,5 százalékkal emelkedett 2020-ban, az elmúlt évtizedben pedig csaknem megháromszorozódott. Ennek következtében az általuk légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyisége napjainkban már a nemzetközi hajózási ágazatéval összemérhető – figyelmeztet jelentésében az IEA.
Ezzel a 2010-es évtizedben a fejlett országokban az SUV-ok volt az egyetlen olyan szegmens, ahol nőtt az energiafelhasználással összefüggő karbonemisszió – beleértve a nehéz- és feldolgozóipart, a villamosenergia-szektort, az épületek fűtését, valamint a hosszú távú szállítási ágazatot is. Érzékeltetésül: a 2010 és 2020 között az SUV-k által összesen teljesített 300 millió tonnás CO2-kibocsátásnövekedés közel akkora, hogy csaknem teljes mértékben kioltja a kisebb, illetve közepes méretű autók területén elért csökkenést. Utóbbiak globális kibocsátása – folyamatosan növekvő darabszám mellett – összességében 341 millió tonnával csökkent, köszönhetően elsősorban a javuló üzemanyag-hatékonyságuknak és az elektromos autók terjedésének. A SUV-ok kibocsátásnövekedése gyorsul, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy e tekintetben az elmúlt évtizedben a közúti árufuvarozás is hasonló trendet mutatott.
Villanyautó vs SUV
Visszatérve a 2020-as évre, a hagyományos autók üzemanyag-felhasználása (a SUV-okat tehát nem beleszámítva) az IEA becslése szerint körülbelül 10 százalékkal, mintegy 1,8 millió hordó/nap mennyiséggel csökkenhetett. A járvány miatti korlátozások ugyan a tömegközlekedés felől az autózás felé terelő hatással is bírtak, de a pandémia összességében a hagyományos autók használatának mérséklődését eredményezte. Ehhez az e-mobilitás terjedése és a hatékonyságjavulás mellett hozzájárult az is, hogy a hagyományos autók éppen az SUV-k miatt érzékelhetően veszítettek piaci részarányukból.
Az SUV-k növekvő fogyasztása teljes mértékben ellensúlyozhatta az elektromos autók terjedésének fogyasztáscsökkentő hatását 2020-ban, miután – ellentétes előjellel – mindkét tétel körülbelül 40 ezer hordó/nap mennyiséget tett ki. Egyébként az Energiaügynökség becslése szerint a járvány hatására világszerte 9 millió ember halaszthatta el az új autó vásárlását, ami a régebbi, kevésbé üzemanyag-hatékony járművek forgalomban maradása révén önmagában mintegy 50 ezer hordó/nappal növelte a globális olajkeresletet.
Miközben világszerte összességében 14 százalékkal kevesebb új autót értékesítettek 2020-ban, mint 2019-ben, az eladott elektromos autók száma 43 százalékkal nőtt az EV Volumes adatai szerint. A változásban Európa járt az élen, Kínától abszolút és relatív értelemben is átvéve a vezetést. Az öreg kontinensen tavaly 137 százalékkal több, összesen 1,395 millió teljesen elektromos (BEV) és plug-in hibrid (PHEV) talált gazdára, mint egy évvel korábban, nem kis részben a támogató szabályozási környezetnek köszönhetően. Közben a teljes piac a fejlett régiók közül itt esett vissza legnagyobb mértékben, körülbelül 20 százalékkal. A nyár folyamán kezdődött fellendülés decemberben érte el a csúcsát, amikor is az egy évvel korábbihoz képest 260 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év végén már minden ötödik, Európában újonnan értékesített autó alternatív meghajtású volt.
Amerikában már az új autók több mint fele SUV
Közben azonban egy másik, a klímaügy szempontjából aggasztó trend is folytatódott 2020-ban, mégpedig a nagyobb autók, így az SUV-k térnyerése. Bár tavaly 2019-hez képest 10 százalékkal, 3 millió darabbal kevesebb új utcai terepjárót adtak el világszerte, de mivel a piac általános visszaesése ennél messze nagyobb volt, piaci részarányuk ismét nőtt. Az összes, globálisan értékesített új autó 42 százaléka így már SUV volt, ami 3 százalékpontos emelkedés éves összevetésben. A trend minden kulcspiacon megfigyelhető volt; az újautó-eladásokon belül Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában is rekord magas részarányok születtek. A tengerentúlon a 2020-ban eladott új autóknak már több mint fele SUV volt, az EU-ban pedig 39 százalékra nőtt részarányuk. Ennek eredményeképpen a 2010-es kevesebb mint 50 millióról 2020-ban több mint 280 millióra nőtt a világon forgaloman lévő SUV-k száma.
A SUV-k egységnyi távon átlagosan 20 százalékkal fogyasztanak több energiát, mint egy közepes méretű autó, de régiónként jelentős eltérések figyelhetők meg. Európában a különbség csak 10 százalék, mivel itt a kategórián belül népszerűbbek a kisebb típusok (crossoverek), az Egyesült Államokban viszont átlagosan 30 százalékkal égetnek el több üzemanyagot, mivel a tengerentúlon a nagyobb modellek keresettebbek – derült ki az IEA korábbi elemzéséből.
Az elektrifikáció ugyanakkor az SUV-kat is egyre jobban eléri. Az IEA adatai szerint 2019-ben már több mint 100 elektromos SUV modell volt elérhető világszerte, szemben a 180 belsőégésű modellel. A nagyobb autók iránti rajongást érzékelve pedig az autógyártók gyorsabban is dobják piacra az új, elektromos SUV-kat, mint a kisebb autókat: 2020-ban az összes elektromos modell 44 százaléka már hobbiterepjáró volt, míg a megelőző évben még csak 38 százalék volt ez az arány. Ezzel együtt a vásárlók egyelőre még inkább a belsőégésű motorral ellátott SUV-kat részesítik előnyben, tavaly ezek tették ki az értékesítések 97 százalékát.
Jelzésértékű preferencia
Az IEA szerint ahhoz, hogy a Párizsi Klímaegyezmény céljának – a kezelhetetlen mértékű klímaváltozás megelőzése – elérésből az autóipar is kivegye a rá eső részt, 2030-ig 35 százalékra kellene nőnie az elektromos meghajtás arányának az újonnan értékesített SUV-k körében. Az elektromobilitás gyors terjedése és a belsőégésű motorok hatékonyságának javítása mellett azonban a szervezet szerint erősen kívánatos lenne a piac kisebb autók felé való elmozdulása is, a nagyobb és kevésbé hatékony autók növekvő népszerűsége ugyanis lassítja az autószektor üvegházgáz-kibocsátásának csökkentését. Az SUV-k környezeti hatásainak beárazása érdekében bizonyos országok, például Franciaország olyan extra adót vetett ki a nagyobb új autókra, amely 1800 kilogrammos tömeg felett kilónként 10 euróval terheli az árat.
Az SUV-k irányába megnyilatkozó fogyasztói preferencia jelzésértékű az egész tisztaenergia-átmenetre nézve is, hiszen ezek elektrifikációja nagyobb villamosenergia-, akkumulátor- és nyersanyagigénnyel jár, mint a kisebb autóké. 2020-ban az új, teljesen elektromos hajtású autók átlagosan körülbelül 50 kilowattórás akkumulátorral voltak felszerelve. Ez 22 százalékkal kisebb, mint amekkora egy átlagosnak mondható méretű, teljesen elektromos SUV akkumulátorigénye. A nagyobb mérethez egyebek mellett nagyobb mennyiségű lítium-, nikkel és kobalt, vagyis úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyag szükséges, az ezek iránti, a tisztaenergia-technológiák terjedése miatt fokozódó kereslet kielégítése pedig egyre nagyobb kihívást jelent a világ számára.