Fenntarthatóság

Hamarosan annyi az egyszer használatos műanyagoknak

NRGreport | 2021.02.19. 05:00

Idén július 1-től megváltozik a hulladékgazdálkodás szabályozása az Európai Unióban, egyúttal hazánkban is kivonják a forgalomból az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák. A magyar jogszabály még az uniós előírásoknál is szigorúbb, kiterjed ugyanis az egyéb műanyag italtartó poharakra és műanyag zacskókra is – olvasható az IKSZ közleményében.

Egy korábbi cikkünkben írtunk már arról, hogy az Európai Unió 2018 óta fogalmaz meg elvárásokat és direktívákat az egyszerhasználatos műanyagok ellen, de ez az új szabályozás jelentős előrelépést jelent a magyarországi állapothoz képest. Jelenleg ugyanis hazánkban semmilyen korlátozás nincs a műanyag zacskók forgalmazására, -mivel a Termékdíj fizetési kötelezettség nem jelent komoly terhet („ZÖLD ADÓ”) – valamint az úgynevezett „lebomló” zacskókon sincs termékdíj. Az új jogszabály értelmében betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat (pl.: uzsonnás zacskók, kutyapiszok piszok szedésére szolgáló zacskók). A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik.

A fenntarthatóság már nem csak alternatíva

A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd elkészíteni. Szerencsére számos árucikknek már létezik természetes anyagból készült megfelelője is, ilyenek például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák), tányérok és italkeverő pálcikák, ezek mind készülhetnek papírból vagy fából, de a szívószálak között is találhatunk papírból vagy akár fémből készült változatot. A hamarosan hatályba lépő rendelkezés érvényes továbbá az expandált polisztirolból – közismertebb nevén hungarocellből – készült ételtároló edényekre is, az italtárolókra, beleértve a kupakjukat és a fedelüket is; illetve az egyszer használatos műanyag italtartó poharakra, beleértve azok tetejét és fedelét is. Azoknál a termékeknél, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a használatuk korlátozásán lesz.

Mit jelent ez hosszútávon?

A szabályozás alapvető célja a műanyagtermékek környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzése és csökkentése, egyúttal a körforgásos gazdaságra való átmenet elősegítése. A körforgásos gazdaság irányába történő elmozdulás az elmúlt években az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb célkitűzésévé vált.

„Jelenleg a társadalmi és fogyasztói rendszerünk nem fenntartható. Európa évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel és ennek csupán 30%-a kerül újrafeldolgozásra. Ha ez nem változik, akkor 2050-re a műanyagok gyártása lehet felelős az olajfogyasztás 20%-ért, az üvegházhatású gázkibocsátás 15%-ért, és valószínűleg ekkorra már több műanyag lehet majd a tengerekben, mint hal” – mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.

Milyen célokat kell Magyarországnak teljesítenie az EU csomagolási irányelveknek megfelelően?

Hazánkban a szabályozással nem csak a műanyaghulladék mennyiségét kell majd csökkenteni, hanem a települési hulladék, azokon belül különösen a csomagolási hulladékok újrahasznosításának mértékét is növelni kell hosszútávon. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 2025-ig a települési hulladék legalább 50%-át szükséges újrahasznosítani, 2035-ig pedig el kell érnie a 60%-ot. Jelenleg ez az érték csupán 40%.

Az alábbi célok teljesítéséhez elengedhetetlen a magyar jogszabályi háttér megteremtése, kellenek  folyamatos szakmai egyeztetések, és hogy a kitűzött célok a lakosság számára is egyértelműen meg legyenek fogalmazva, illetve ezt a fajta szemléletformálást az iskolai oktatásba is beépítsék.

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.