Gyönyörű látványt fotózott egy űrhajós a Nemzetközi Űrállomásról: az Amazonas-medence perui területén egy sáv aranyként csillog az űrből, mellette pedig egy folyó tekergőzik. A jelenség azonban, attól, hogy gyönyörű, valójában még igencsak szomorú.
Szenteste készült ez a fotó a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) fedélzetéről, de még csak a napokban hozta nyilvánosságra a NASA: a képen jól látszik, ahogy néhány sávnyi terület aranyfénnyel csillog az erdőben, ami ugyan gyönyörű látvány, de súlyos problémát jelez. A sávok ugyanis kiirtott esőerdőterületeket mutatnak, ahol az aranybányászat miatt felpuhult a föld. A csillogás pedig a sáros, agyagos terepen megmaradt víz tulajdonképpen, ami visszaveri a nap fényét. A kép bal oldalán az Inambari nevű folyó tekergőzik.
Peruban az aranybányászat komoly környezeti problémát okoz, főleg az elmúlt években, ugyanis újra aranyláz ütötte fel a fejét az országban. Peru a hatodik legnagyobb aranykitermelő a világon. Sajnos sok esetben nem legálisan nyerik ki a fémet az egyébként védett területeken, ekkor pedig még annyira sem figyelnek a környezetvédelemre, mint egyébként tennék.
Madre de Dios megyében például ideiglenes városokat húztak fel az aranyásók, és egy New York méretű területet szabadítottak meg az erdőtől. Nemcsak az erdőirtás probléma azonban: az arany tisztításához használt higany és a tevékenység miatt megjelenő áradások, szennyezett talajvíz is komoly környezeti katasztrófát okozhat.
Utóbbi esetében a higany- és metilhigany-tartalommal van komoly probléma, az aranyásók ugyanis gyakran használják ezeket arra, hogy az aranyat szétválasszák a talajtól és sártól. A higany, amely maga is erős idegméreg, a tavakba szivárog, majd mikrobiális folyamatok révén átalakulhat szuper-toxikus kémiai metilhigannyá.
Nemcsak Peruban, hanem egész Dél-Amerikában egyre nagyobb problémát jelent az illegális aranybányászat, és a vele járó környezeti problémák. Arról nem is beszélve, hogy az őslakos amazonasi közösségeket folyamatosan zaklatják az aranyásók, hogy elnyerjék a területeiket. Az 1990-es években például a brazíliai Haximú faluban 16 őslakost mészároltak le, köztük egy babát is, a tettesek aranybányászok voltak. A dolog addig fajult, hogy a Brazília területén élő Yanomami emberek globális kampányt indítottak, hogy el tudják tüntetni az aranybányászokat a területükről. A probléma azonban még mindig megoldatlan.