Ha nem töltjük fel otthon az autót, akkor feleslegesen cipeljük a kocsiban a nehéz, töltetlen akkumulátorokat. Céges autók esetében a vállalat dolgozói sem mindig kapnak oktatást az autók helyes használatáról és egyéb hibrides vezetési trükkökről, így viszont nem zöldít semmit a plug-in-hibrid.

Az autógyárak alaposan rákapcsoltak és ma már nem csak a Mitsubishi kínál 50 km fölötti hatótávú tölthető hibridet. Gondolatjáték következik arról, hogy ez a hajtásmód kinek jó és kinek nem.

A környezetvédelem körüli ésszerűtlenségek egyik legjobb példája, az európai CO2 kibocsájtási flotta átlagok szabályozása, amelyet úgy alakítottak ki, hogy ne érje meg az autógyáraknak 950 kilós, a valóságban tényleg kis fogyasztású modelleket piacra dobniuk. Ráadásul különféle szorzókkal jutalmazzák a két tonna feletti, tölthető hibrideket.

Ezek a testes autók jogosultak a zöld rendszámra, miközben a gyakorlat azt mutatja, hogy a többségüket sajnos nem is töltik.

Ami pozitívum, hogy itthon a zöld rendszám felülvizsgálatra kerül, és ha minden jól megy, a feleslegesen erős járműveket ki is veszik a kedvezményezettek közül.

Egyébként a tölthető hibridek nyújtják a legjobb, leginkább drámamentes, nulla emissziós megoldást. Ugyanis, ha a beígért 50-60-70-80 kilométeres távot nulla emisszióval teszik meg, akkor a napi közlekedés egy jó része vagy akár az egész kibocsátásmentes lehet.

Az ideális állapot az, ha valaki otthon és a munkahelyén is tudja tölteni a PHEV-vel jelölt autóját. Ilyenkor alig kell tankolni és csak a hosszabb utakon kell a hagyományos motort használni. Plusz pont, hogy nincs hatótáv para és töltőhely keresgetés, mint az elektromos autóknál. Ha kb. annyit ingázik vagy megy naponta a sofőr, mint az autó elektromos hatótávja, akkor az maga a zöld mennyország.

Ez lenne az ideális állapot, ami a tölthető hibrid felé hajtja a cégeket és a magán vásárlókat. A gyakorlat az esetek nagy részében sajnos mást mutat. A takarékos és kis CO2 kibocsátású dízelautókat tölthető hibridekre cserélő németországi flottamenedzserek tudnának ellenpéldákat hozni. Sok cégnél akkor kaptak a fejükhöz, amikor az első üzemanyag számlákat meglátták… Ezeknek a gyárak által beígért 1,9 és 2,5 literes fogyasztáshoz, közük sem volt.

Az első gubancot az okozta, hogy a dolgozókat nem oktatták az autók töltéséről. A járművek helyes használatáról sem adtak információkat, pl. visszatöltés erősségének a beállításáról és más hibrides vezetési trükkről. A dolgozók nagy része nem töltötte otthon az autót, mert a cég ezt nem fizette. Ezért feleslegesen cipelték a kocsiban a nehéz, töltetlen akkumulátorokat. Ezekből és a dolgozók töltés miatti zsörtölődéséből a flottás szakember és a cégvezető tévesen azt a következtetést vonhatta le, hogy ez az autófajta semmire sem jó. Pedig ez nem így van. Csak ezen a téren is képezni kell a felhasználót.

Fotó: Peugeot