NRGreport
Menü

Már szinte unalmas, de az Egyesült Államok ismét megerősítette szankciós fenyegetését az Északi Áramlat 2 résztvevői felé

Trading | NRGreport | 2021-03-19 11:34

Már 20 cég kilépett, de Amerika még mindig nem elégedett: szeretné, ha a vállalatok és szervezetek végre komolyan vennék az újonnan épülő gázvezetékkel szembeni szankciós fenyegetést. Az Északi Áramlat 2 rossz üzlet, hangsúlyozzák.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma nyomon követi az Északi Áramlat 2 földgázvezeték befejezésére irányuló erőfeszítéseket, és értékeli a látszólag érintett szervezetekről szóló információkat - mondta el tegnap, csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Az Északi Áramlat 2 vezetékben bármilyen módon résztvevő szervezet az Egyesült Államok szankcióival néz szembe, és nem szabad, hogy folytassák a munkákat a vezetéken "

- mondta Blinken közleményében, hozzátéve, hogy a Biden-adminisztráció elkötelezett a 2019-es és 2020-as jogszabályokban megfogalmazott szankciók tekintetében.

Az orosz állami Gazprom energiaipari vállalat és nyugati partnerei által létrehozott Északi Áramlat 2 megduplázná a jelenlegi kapacitást, és az orosz gázt a Balti-tenger alatt juttatja majd el Németországba.

Amerika szerint rossz üzlet

Joe Biden úgy véli, hogy a projekt mind Ukrajna, mind a közép-kelet-európai szövetségesek számára „rossz üzlet” - mondta Blinken.

A vezeték megkerülné Ukrajnát, valószínűleg megfosztaná a jövedelmező tranzitbevételektől, és potenciálisan aláássa az orosz agresszió elleni erőfeszítéseket.

Az idén hatályba lépett szankciótörvény előírja a Külügyminisztériumtól, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat, amelyek segítenek az Északi Áramlat vezetékének lefektetésében, vagy akár csak biztosítást nyújtanak a projekt számára vagy igazolják annak építését. Páran mér komolyan vették a szankciós fenyegetést: közel 20, főleg biztosítótársaság, már ki is lépett a projektből, miután Washington az elmúlt hónapokban figyelmeztette őket, hogy szankcionálhatók.

Nem mindenki ellenzi Európában

Németország kormánya továbbra is ragaszkodik a projekt befejezéséhez, nemrég Sebastian Kurz, osztrák kancellár is hasonló támogatást fogalmazott meg a Welt am Sonntag német újságnak adott interjújában: "Üdvözlöm, hogy Németország kormánya továbbra is ragaszkodik az Északi Áramlat 2-höz. Ez egy európai projekt. Aki azt gondolja, hogy itt csak orosz érdekekről van szó, az téved.”

Sebstian Kurz szerint Európai Uniót „meggyengülési veszély fenyegeti”, ha a jelenlegi előrehaladott szakaszban ellenezné a vezeték megépítésének befejezését.

Mi az érvük a vezetéképítőknek?

A projektet alátámasztó dokumentumokban a Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG rendre hangsúlyozza, hogy a következő két évtizedben a globális kereslet meghaladja a 25 százalékot és a saját gázkészletek kimerülőben vannak, és az EU-nak elemi érdeke, hogy hosszú távon biztosítsa a gázkészleteket a globális ipari versenyképesség biztosítása érdekében. Más szállítókkal és szállítási lehetőségekkel (például LNG-vel) együtt a Nord Stream 2-ből származó gáz biztosítja a versenyképes ellátást. Különösen az EU iparának van szüksége reális áron vásárolt energiára, ha nem akarja majd a termelést más régiókba áthelyezni.

Az uniós háztartások és az iparágak tehát igenis profitálni fognak az új infrastruktúrából, ígérték a beruházók, mindemellett az amúgy magánfinanszírozással elkészülő beruházás jelentős gazdasági ösztönzést nyújt az európai gazdaság számos ágazatának: 27 országból több mint 1000 vállalat nyújtott acélipari, mérnöki, építőipari, csőfektetési, logisztikai, környezeti felméréseket, monitoringot és egyéb szolgáltatásokat.

A munkaerő-piaci és gazdasági hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a jelenlegi Északi Áramlat 2 kötelezettségvállalásainak teljes gazdasági előnye meghaladja a 9,9 milliárd eurót, 57 500 teljes munkaidős munkahelyet teremtve és 4,7 milliárd euróval növelve a GDP-t az öt éves időszakra vetítve.

Ezeket a pozitív hatásokat főleg azokban az országokban tapasztalható, amelyek a Balti-tenger környékén végeznek tevékenységeket, mint Oroszország, Németország, Finnország és Svédország, valamint olyan országokban, ahol offshore gázipari vállalkozások vannak, mint Hollandia, Egyesült Királyság, Norvégia és Olaszország.

A modern tengeri csővezeték a szénlábnyom szempontjából is kedvezőbb, hasonlítva például a szárazföldi szállításhoz. A nagyobb kompressziós teljesítmény és a nagyobb nyomás hatékonyabb tüzelőanyag-felhasználást és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást tesz lehetővé. A földgáz Németországba történő szállítása Bovanenkovóból évente 8,9 millió tonna CO2-t takaríthat meg, összehasonlítva a régebbi és lényegesen hosszabb orosz központi folyosórendszereken és Ukrajnán keresztül történő szállítással.

Fotó: Nord Stream 2

NRGreport