NRGreport
Menü

Minden egyes percben hárommillió arcmaszkot dobunk el

Fenntarthatóság | Stuth-Nagy Niki | 2021-03-20 07:00

Új, és egyben régi környezeti probléma bukkant fel a világjárvány megjelenésével: elképesztő ütemben és mennyiségben dobáljuk el az egyszer használatos maszkokat, amelyek már komoly terhelést rónak a környezetre.

Ha két évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy mindenki maszkot visel majd nyilvános helyeken, valószínűleg azt gondoltuk volna, hogy valamilyen utópisztikus filmről beszél, és nem a valóságról – pedig most már teljesen természetes, hogy ha kilépünk az ajtón, magunkra húzzuk a maszkunkat. Sokunknak van mosható szövetmaszkja, de még mindig – helyesen – rengeteg fogy az eldobható orvosi maszkokból is, ezek pedig egyre nagyobb környezeti terhelést jelentenek.

A Dél-Dániai Egyetem kutatása szerint a koronavírus járvány miatt havonta 129 milliárd egyszer használatos maszkot dobnak ki világszerte – ez percenként (!) hárommillió darabot jelent. A környezetvédők szerint ez igencsak aggasztó, mert az orvosi maszkok nagyrésze műanyag mikroszálakból készül, tehát egyértelmű, hogy nem, vagy nagyon lassan, évszázadok alatt bomlik le rendesen. A környezetvédők értelemszerűen nem látták jönni ezt az elképesztő mennyiségű extra hulladékot, hiszen néhány éve nem gondolta volna senki, hogy mindennap maszkban fogunk járni.

Dán szakértők szerint ez a mennyiség óriási terhet ró a környezetre, ezért maszkgyűjtő konténerek felállítását sürgetik. A Frontiers of Environmental Science & Engineering tudományos folyóiratban felhívják arra is a figyelmet, hogy tényleg fel kellene ismerni azt a veszélyt, amit ezek a maszkok a környezetre gyakorolnak.

A fő probléma ezekkel a maszkokkal az, hogy nem bomlanak le teljesen, és mikroműanyagokkal szennyezik a lokális szárazföldi és vízi környezetet is. A mikroműanyagok egészségre gyakorolt hatását folyamatosan kutatják, senki nem tudja még, hogy felhalmozódva a szervezetben milyen kárt okozhatnak.

Az eldobható maszkok most már olyan mértékben készülnek a világjárvány miatt, mint a műanyagpalackok. A kettő között a nyilvánvaló tényezőkön kívül az a különbség, hogy a palackokat tudjuk már újrahasznosítani, és a szelektív kukába dobni, a maszkok azonban ennél nagyobb kihívást rejtenek, mert nem kizárólag műanyagból készülnek. Így ezeknek a helyes kezelése még nincs megoldva.

A szakértők nem tudják egészen pontosan megállapítani, hogy milyen környezeti következményei vannak a rengeteg maszkhulladéknak, mivel soha nem volt még ilyesmire példa, és az alapvető probléma a mikroműanyagokkal van, amelyek hatásairól még mindig alig tudunk valamit. Csak következtetéseket lehet levonni az eddig készült tudományos tanulmányokból, de azok azt vetítik elő, hogy a mikroműanyagok felhalmozódnak, és mérgező anyagok válnak ki belőlük mind a környezetben, mind a műanyagdarabokat elfogyasztó állatok és emberek szervezetében – utóbbi persze csak akkor van így, ha a műanyagok nem tudnak kiürülni időben, ezt azonban egyelőre nem tudjuk.

A szakértők szerint a maszkkonténereken kívül megoldás lehet az is, hogy minél több ember a többször használatos maszkokat részesítse előnyben.

Stuth-Nagy Niki | Forrás: Study Finds