Jó hírünk van azoknak, akik nem bírják a hideg időt, és hosszú nyarat szeretnének, viszont rossz azoknak, akik aggódnak a globális felmelegedés miatt: egy friss tanulmány 2100-ra hat hónapig tartó nyarat jósol. Szakértők szerint egyenesen errefelé tartunk, ha nem teszünk valamit a klímaváltozás megfékezéséért.

Lehet, hogy egy véget nem érő nyár elméletben nagyon jól hangzik, az északi félteke mérsékelt övi területein azonban egyáltalán nem erre vagyunk berendezve – egy friss kutatás szerint az időjárás ilyen változásának súlyos következményei lehetnek a mezőgazdaságra, az emberi egészségre és a környezetre is. Az Amerikai Geofizikai Unió sajtóközleménye szerint már 2100-ra hathónapos nyári időjárást jósol, ha a klímaváltozás ilyen ütemben folyik tovább.

A szakértők megállapították, hogy az 1950-es évekig nagyjából egyenlően oszlott el a négy évszak az északi féltekén, a klímaváltozás viszont elkezdte eltolni ezt az egyensúlyt. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói szerint a jelenség csak még extrémebbé válik, ha nem teszünk ellene valamit.

A szakértők meg szerették volna állapítani, hogy ez az egyensúlyeltolódás mennyire komoly, ezért 1951 és 2011 között megvizsgálták az időjárási rekordokat. A nyarat úgy határozták meg, hogy az éves legmagasabb hőmérséklet legfelső 25 százaléka. A tél pontosan az ellenkezője volt, az éves hőmérsékletek alsó 25 százaléka.

A kínai kutatók megállapították, hogy 2011-ben már két héttel hosszabb volt a nyár, mint az 1950-es években, akkor, amikor nagyjából az évszakok még egyenlően oszlottak el. 1952-ben a nyár még 78 napos volt, 2011- ben pedig 95 napig tartott. A tél 76-ról 73 napra csökkent. A nyár javára a többi évszak is rövidült: a tavasz 124-ről 115 napra, az ősz pedig 87-ről 82 napra. Ez pedig a jövőben csak még inkább tolódni fog, sőt, egyre gyorsuló ütemben, ha nem teszünk ellene valamit.

A szakértők azt találták, hogy a nyár és a tavasz korábban kezdődik, míg az ősz és a tél későbbre tolódik. 2011-ben a nyár hat hónapos, a tél pedig kevesebb, mint két hónapos lehet.

És hogy ez miért baj? A tanulmány rámutat, hogy a madarak már most változtatják a migrációs mintáikat, a virágok pedig máskor nyílnak, majd nyílnak el. Ez ökológiai problémát jelenthet, mert felboríthatja az egyensúlyt a táplálékláncban. A mezőgazdaságban szintén problémát okozhat az évszakok csúszása, a hamis tavaszok és a késői téli fagyok rongálhatják a termést és a palántákat. A hosszú nyár alatt hosszabb lesz az allergiaszezon is, és a betegségeket terjesztő szúnyogoknak több esélyük lesz kárt okozni, hiszen hosszabb ideig életben maradhatnak a jó időben.

Más szakértők megjegyezték, hogy a változások extrémebb időjárást is hozhatnak: a hosszabb nyáron gyakoribbak lesznek a hőhullámok és a bozóttüzek, utóbbiak már így is elég megterhelők a környezet és a természet számára. A rövid, intenzív tél pedig hidegbetörésekkel és óriási viharokkal járhat.

A kutatók a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban jelentették meg a tanulmányukat.