Mivel Kína egy évtized alatt a megújuló -különösen a napenergiát előállító – berendezések legmeghatározóbb gyártójává vált, már nem Szaud-Arábiától, hanem Kínától függnek az energiafüggetlenségről álmodozók – írja az oilprice.com.
Az energiafüggetlenség leginkább csak illúzió a mai globalizált világban, hiszen a piacok hiper-összekötöttsége ezt szinte lehetetlenné teszi. Mégis ez egy szűnni nem akaró harci felkiáltás, ami tulajdonképp egy szemantikai vitában végződik: miként is definiáljuk a "függetlenséget".
Amerika pala-forradalma újjáélesztette a vitát arról, amit már régóóta álomnak tekintett az ország: az energiafüggetlenséget. De ez még azelőtt történt, hogy a Covid-19 lecsapott volna a világra, és ezzel együtt arccal megindult mindenki a megújuló energiák felé.
A felvetést, miszerint az Egyesült Államok önellátóvá válhat, azaz elegendő energiát fog termelni a lakosság és az ipar számára, Nixon elnök terjesztette fel elsőként, amikor a hetvenes évek olajválsága idején hadat üzent a külföldi olajnak. De az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való folyamatos áttéréssel Amerika talán most sem áll közelebb ennek az energiautópiának az eléréséhez, mint négy évtizeddel ezelőtt.
"A helyzet az, hogy Amerika energiafüggősége most már nem Szaúd-Arábián áll vagy bukik, hanem a mumus a legnagyobb megújuló energetikai berendezéseket gyártó és egyben a legnagyobb szaúdi olajimportőrre: Kínára változik.
Mivel Kína egy évtized alatt lett a megújuló – különösen a napenergiát előállító -berendezések legmeghatározóbb gyártója. A világ 10 legnagyobb napenergiájának gyártója közül 7 kínai vállalat található. Csak a First Solar Inc. (NASDAQ: FSLR) és a SunPower Inc. (NASDAQ: SPWR) képviseli az Egyesült Államokat.
A lista hasonló képet mutatott két évvel ezlőtt is, az élen évek óta ugyanaz a 3 cég szerepel – a Jinko, a Trina és a Canadian Solar -, az a három vállalat, amely valóban vezeti a globális értékesítést az összes kulcsfontosságú végfelhasználói piacon. Olyan bevált csatornákkal rendelkeznek, amelyek a többi gyártó számára még erős kihívást jelentenek. (Az élmezőny további szereplői között ugyanakkor számos olyan cég is található, amelyek a globális piacon ismeretlenek, például a GCL-SI, LONGi vagy Risen, aminek a magyarázata az, hogy elsősorban a kínai piacra termelnek.)
Ma Kínában található a világ legnagyobb naperőműve is, amit nemrég 2020 őszén kapcsoltak hálózatra.
Joe Biden és a napenergia
A Biden-kormány ígéretet tett arra, hogy legalább 500 millió napelemet telepít országszerte, és 1,7 billió dollárt költenek a megújuló energia infrastruktúrájára annak érdekében, hogy az Egyesült Államok 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátó legyen.
De nagyon valószínű, hogy e befektetési dollárok döntő többsége Kína kasszájába kerül végül – és ezzel együtt az energiafüggetlenségről szóló álmok is.
A napenergia-szektor a tiszta energimix legjobban teljesítő szegmensévé vált a világjárvány idején, és tovább szárnyalt Biden kinevezését követően is.
A szolár túlértékeltségével kapcsolatos aggodalmak mellett az sem mellékes, hogy a kínaiak rendesen szorongatják a szektort, ez is még inkább csak az aggodalmakat táplálja.
"Az irónia az egészben az, hogy bár Amerika sokat tett azért, megneheztíse Kína élretörését, végül pont Biden hivatali ideje alatt terjesztheti ki Kína a dominanciáját.
2018 januárjában a Trump-adminisztráció vetett ki adót az importált napelemek és modulokra, még a Kínával folytatott kereskedelmi háború kellős közepén. Az ötlet nem volt rossz, ugyanakkor a 30 százaléknál kezdődő tarifák miatt drágábbak lettek az importált panelek, ez nem kedvezett a magánszektorbeli beruházásoknak. Bár kétségtelen a 2,5 gigawattos napelemek behozatali felső határa adott némi támogatást a hazai napelem modulgyártó iparnak, és némiképp hozzájárult a versenyfeltételek kiegyenlítéséhez is, de a most fennálló helyzetben a vámok, kiegyenlítő vámok és dömpingellenes törvények kombinációja közepette már tarifák újraértékeléséért kiáltanak.
Bár az Egyesült Államokban telepített napelemek közel 80% -a kínai vállalatoktól származik, ennek ellenére a legtöbb kritikus szerint Trump protekcionista kereskedelempolitikája nem sokat segített érdemben Kína előretörésén.
Még az is lehet, hogy ha Biden eltörli a szolármodulokra és inverterekre vonatkozó büntető vámokat vagy azokat részlegesen megszünteti, az végül pozitív hatást is kifejthet az amerikai napenergia fejlődésére.
Mindenestre az, hogy az amerikai napenergia-szektor az emelt vámtarifák ellenére is virágzik, valódi bizonyíték arra, hogy a napenergiába vetett hit és lendület töretlen.
Fotó: pixabay