NRGreport
Menü

Hazai lízing piac, a 639 milliárd forintos kérdés

Mobilitás | Benedek Attila | 2021-03-26 16:47

A tartósbérlet terén történt könnyebb elszámolhatóságnak köszönhetően, a lízing cégek száma is megnövekedett. Ennek ellenére, még mindig az öt legnagyobb név bonyolítja a forgalom 80 százalékát. A másik érdekesség, hogy csak megtippelni lehet, hogy ki mennyi autót ad lízingbe.

Nemrég érkeztek meg a lízing cégeket tömörítő Magyar Lízingszövetség adatai. Az anyag közhírré tette, hogy mi történt a szakmában 2020-ban, a Covid-19 által sújtott piacon. Az eredményeket látva nincs ok a szomorkodásra, ugyanis túllépték az előzetesen 550-600 milliárdosra becsült a forgalmat. Az ország tavalyi részleges leállása és a gazdaságot összekuszáló járvánnyal kapcsolatos intézkedéseknek még nem látszott annyira a hatása: a számláló 2020-ban, 639 milliárd forintnál állt meg. Ez remek szám, a visszaesés 2019-hez képest 14 százalék, ami az egyik legjobb eredmény a környékünkön és az Európai Unióban is.

"Ha csak az autókat nézzük, itt 10 százalékos esést könyvelhettek el a lízing cégek. Az adatok jól hangzanak, de egy furcsaság található a hazai lízing piacon: a piacon résztvevő cégeknek a pontos számai nem nyilvánosak. Annak ellenére, hogy az adatokat elviekben mindenkinek, negyedévente továbbítania kell a Magyar Lízingszövetségnek.

Elérhető információt azért sokat találni, pl. hogy x milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, de ebbe a számba minden beletartozik. A mezőgazdasági géptől, a különféle eszközökig minden, persze a személyautó és a haszongépjármű is. Így hazánk piaca eltér a tőlünk nyugatabbra megszokottól: ott nyilvános, hogy ki hogyan teljesít.

Ez a működés Európa keleti részén élőknek nem tűnik fel, de aki egy nyugati vállalat hazai leánycégét üzemelteti, az furcsállhatja a hozzáállást. Ez azért is nehezen érthető, mert az autó eladási statisztikák teljesen nyilvánosak. Ott csak egy apró trükkel lehet játszani a számokkal: a reexporttal. Ez a gyönyörű szó azt a mechanizmust jelenti, hogy az itthon forgalomba helyezett ú autót, pár hét vagy hónap után egy másik országba eladják. Azaz kivonják az itthoni forgalomból. Így használják ki a forint gyengeségét és vagy a nyugat-európainál alacsonyabb autó árakat.

Ez a működési mód a hazai piacnak a képét árnyalja, de a benne dolgozók a valós statisztikákat is látják. Azok a cégek, amelyek nem élnek ezzel az eladási számokat növelő kozmetikai beavatkozással, gyakran nyilvánosságra hozzák mindkét eredményt. Ilyen márka pl. Toyota, amely bátran közli a hivatalos számok mellett a kivonásokkal megtisztított adatokat is. Ezzel persze a cikkírók tisztánlátása mellett, a saját, jobb eredményeit is híreli.

Visszatérve a hazai lízing piacra, érdekes statisztika, hogy az 5 hazai legnagyobb lízing cég keresi a lízing piacon megforduló pénz 80 százalékát vagy talán még annál is többet.

A lista élen a Merkantil Bank található, a piac közel 40 százaléka körüli uralommal. Őt követi fej-fej mellett a Budapest Bank és az MKB Bank. Az elejében található még az Unicredit lízingcége és a Porsche Bank, amely a Porsche Hungária autóinak az eladásait segíti, leginkább. Ami ezeken felül marad, azon osztozik a többi kisebb-nagyobb lízingcég. A fenti adatok becsültek és a területet ismerő szakembertől származnak.

Ami érdekes, hogy a politikai és a tulajdonosi viszonyok nem annyira befolyásolják az eredményeket, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. A lista elején lévő vállalatok, jó ideje a műfaj élén találhatók.           

Az autós szaksajtó, az esetleg trükkös vagy furcsa állami tenderekkel kapcsolatban udvariasan félrenéz. Legutóbb talán a 2000-res évek elején volt néhány tényfeltáró riport a témában, ahol szinte egy adott típusra írták ki a tendert. Ez a hallgatás, a szervilis hozzáállás valamennyire érthető is, mert a rossz hírbe hozott márka és lízing cég felől el lehet búcsúzni a hirdetési pénzektől. Még nagyobb összeveszés esetén a tesztautóktól is.

Fotó: Renault

Benedek Attila | Forrás: Benedek Attila