NRGreport
Menü

2030 már a kanyarban van, de hogy állunk valójában a körforgásos gazdaság felé vezető úton?

Egymás után álltak elő a multik a fenntarthatósági célokat megfogalmazó stratégiákkal, és a körforgásos gazdaságról is egyre többet hallani. Az alábbi cikkünkben összeszedtük a legfontosabb alapfogalmakat, valamint utánajártunk, hogyan próbálnak csatlakozni a legnagyobb hazai cégek a körforgásos gazdasághoz, illetve, hogy miért fontos az, hogy ne csak vállalati szinten beszéljünk a fenntarthatóságról.

Lineáris vs. körforgásos gazdaság

Amíg a ma megszokott lineáris rendszerben a termékeket legyártják, felhasználjuk, majd kidobjuk, addig a körforgásos gazdaságban a termékek azonos vagy feldolgozott formában visszakerülnek a gyártásba, így a körforgásos gazdaságban – ideális esetben - nem léteznek hulladékok. Ehhez azonban szükséges, hogy olyan termékek álljanak elő, melyek újrafeldolgozhatók, könnyebben javíthatók, egyszóval tartósabbak. Tehát a körforgásos gazdaság a tudatos tervezési folyamattal képes minimalizálni a hulladék mennyiségét, ezzel párhuzamosan pedig az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve a levegő-, a talaj- és a vízszennyezést.

A környezettudatos tervezés melett a körforgásos gazdaságban előtérbe kerül az innováció, az új technológiák alkalmazása, valamint központi szerepet kap a javítás és karbantartás is. Az erőforrás-hatékonysági szempontokat szem előtt tartva új anyaggazdálkodási és üzleti modelleket alakulnak ki, ezzel mérsékelve a gazdaság erőforrásigényét, és biztosítva a vállalkozások jövedelmezőségét.

Miben több a körforgásos gazdaság, mint az egyszerű újrahasznosítás?

Az újrahasznosítás, a szelektív hulladékgyűjtés alapjaiban határozzák meg, miként viszonyulunk a hulladékokhoz, de az anyagok időbeli elhasználódása, és a felhasználási lehetőségek korlátozottsága miatt önmagában az újrahasznosítás nem jelent megoldást.

A körforgásos gazdaság több, mint újrahasznosítás, hiszen egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újra definiálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára."

A körforgásos gazdaságnak egyik másik fontos ismérve, hogy elkülönül a biológiai és technológiai anyagok kezelése. A késztermékekben található biológiai, avagy szerves eredetű anyagokat (pl. fa vagy rostok) probléma nélkül lehet visszahelyezni a természetbe, míg a természetesen nem lebomló, szervetlen anyagokat (műanyagok, fémek) átalakítva vagy anyagukban újrahasznosítva egy másik termékben válhatnak újjá. Ahhoz, hogy könnyedén szét lehessen választani a biológiai és technológiai részeket, már a termékek tervezésénél figyelmet kell fordítani erre. Ami pedig még ennél is fontosabb: a termékeknek vissza kell kerülniük a gyártóhoz, hiszen az ő felelősségük az értékesítés után is megmarad, így válik érdekükké a termékeket a tartósságra, a javíthatóságra és az újrafelhasználásra optimalizálva fejleszteni, mivel csak így lesznek képesek a termékeiket a körforgásos gazdasági folyamatokban benntartani, illetve elérni az üzleti céljaikat.

EU-s tervek és a hazai törvénymódosítások

Az első, körforgásos gazdálkodásra vonatkozó uniós cselekvési terv még 2015-ben készült. Azóta pedig az Európai Bizottság már elfogadta az unió új kutatási és innovációs programját, a Horizont Európát, amely a következő négy évben 95,5 milliárd eurós költségvetéssel kívánja elérni, hogy Európa legyen a világ első digitalizált, körforgásos, klímasemleges és fenntartható gazdasága. Ez a cselekvési terv az Európát fenntartható növekedési útra terelő zöld megállapodás egyik sarkalatos pontja.

Sőt, már idén július 1-től búcsút mondhatunk az olyan egyszer használatos műanyagoknak, mint a fülpiszkálók, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcikák, valamint a műanyag italtartó poharak és műanyag zacskók is tiltólistára kerültek. Ennek az intézkedésnek a célja, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen.

Ami pedig Magyarországot illeti, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 2021. február 25-én megjelent a Magyar Közlönyben, és ez az első olyan törvénycsomag hazánkban, amelyben a körforgásos gazdaság témaköre megjelenik. Az új törvénycsomagban felvázolt rendszer három alappillérre épül fel: a betétdíj rendszer bevezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer átalakítása, valamint a koncessziós rendszer felépítése.

A betétdíjas rendszer az Európai Unió több tagországban is sikeresen működik (például Németországban), ennek hazánkba való bevezetése azonban nagyon összetett és munkaigényes feladat, melyben meg kell alkotni egy egységes visszagyűjtési módszert, fel kell építeni a szállítás és raktározási logisztikát, valamint az elszámolási rendszereket is ki kell alakítani. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert az új törvény értelmében egy koncesszor cég fogja átvállalni, és a beszedett termékdíjat a rendszer működtetésre fordítani. A koncesszor cég a következő rendszer fogja működtetni: a lakossági hulladék közszolgáltatás végzése az egész országban, a lakossági hulladék szelektív gyűjtési rendszerek működtetése, annak kezelése és hasznosítása. Ennek érdekében az összes érintett jogi személlyel meg kell állapodnia a csomagoló anyagok visszagyűjtéséről (konténerek, szállítás, árak) és a hulladék szolgáltatási alvállalkozókkal is egyességre kell jutnia.

Kriza Máté, a Circular Point igazgatója érdekes kérdésként vetette fel nemrég, hogy „vajon a hulladékgazdálkodás szabályozásán és központosításán keresztül vezet-e legjobb út a körforgásos gazdasághoz”. Nehezíti a tisztánlátást ugyanis az, hogy itthon még nem született olyan átfogó stratégia, mely a körforgásos gazdaságra való átmenethez szükséges célokat, eszközöket és teendőket is megfogalmazná, de ez várhatóan 2022-re el fog készülni, és ennek fényében Kriza várakozásai szerint a mostani stratégia szintén módosulhat.

Ambiciózus nagyvállalati lépések

A nagyvállalatokról általánosságban elmondható, hogy egyre nagyobb nyomást érezhetnek, hogy a fentarthatósági céljaikat és eredményeiket transzparens módon kommunikálják, hiszen ezzel komoly versenyelőnybe kerülhetnek. Így idén egymás után álltak elő a cégek a fenntarthatóbb és körforgásos gazdaság előmozdítását segítő stratégiáikkal. A Henkel például 2025-ig termékeinek csomagolását 100%-ban újrahasznosíthatóvá, újrafelhasználhatóvá vagy komposztálhatóvá teszi (kivéve azokat a ragasztó termékeket, amelyekben a maradékanyagok befolyásolhatják az újrahasznosíthatóságát vagy szennyezik az újrahasznosítási folyamatokat).

A MOL kulcsszerepet kíván játszani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában az új üzletágakba történő beruházásaival, mint amilyen például a hulladékkezelés és -hasznosítás, az újrahasznosítás, a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), a második generációs bioüzemanyagok vagy akár a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek. Valamint mintegy 30 milliárd forintos beruházásból építi meg a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját a MOL és a Pannon Egyetem (PE) által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt, melynek a tervezett kutatás-fejlesztési és hasznosítási projektjei nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiák és termékek fejlesztését célozzák meg. Többek között a körforgásos hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiákra, így a hidrogéngazdaságra, az akkumulátorok újrahasznosítására, a szén-dioxid-hasznosításra, valamint a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosítanak.

Az ALTEO a nemzetközi trendekkel összhangban 2019 januárjában elindította a körforgásos gazdaság szellemében Hulladékgazdálkodási Divízióját, melynek célja a hulladékgazdálkodási szektort érintő együttműködési lehetőségeket fejlesztése, akvizíciók végrehajtása, illetve a szektorban szükséges innovatív technológiák kialakításában való szerepvállalás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségük tevékenységen való kifejezése.

Még hosszú az út előttünk

Ahhoz, hogy ezek a kitűzött célok sikeresen révbe érjenek, sok külső tényezőnek kell még megváltoznia, hiszen a keretrendszer jelenleg a lineáris rendszeren alapszik. Ilyenek például a fogyasztási szokások, a piaci mechanizmusok, jogszabályok és az adózási keretek is.

Elengedhetetlen, hogy minél több vállalat összefogjon, együttműködjön akár más szektor cégeivel is, valamint olyanokkal, akik esetleg már előrébb járnak a fenntarthatósági célok elérésében, hiszen ennek a formának a lényege az együttműködésen alapuló verseny.

A hangsúly tehát a kapcsolatok építésén és az információk áramlásán alapszik. Önmagában azonban kevés csak nagyvállalati szinten értekezni a körforgásos gazdaságról, hiszen a lakosságnak, a fogyasztóknak is át kell menniük egy szemléletváltáson, ugyanis a körforgásos gazdaság hamarosan egy életmóddá fog fejlődni, erre pedig minél előbb el kell kezdeni az ösztönzést.

 

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport

NR címlapCímlap

Még több cikk »