NRGreport
Menü

Drasztikusan csökkentené szén-dioxid kibocsátását Budapest 2030-ra

Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest – adta hírül az MTI.

A Fővárosi Közgyűlés 2018-ban fogadta el  Budapest Klímastratégiáját, melyet budapest.hu oldalon közzétett új dokumentumban frissítették és összehangolták a Budapest Fenntartható Energia és Klíma Akciótervével. Ezen dokumentum szerint Budapesten 2015-ben az összes energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás 6.109.183 tonna volt, ezt szeretnék 2030-ig 40%-kal csökkenteni. A legnagyobb szén-dioxid kibocsátás az épületek energiafelhasználásához köthető, a második legnagyobb kibocsátó a közlekedés.

A dokumentum az akciók között jelöli ki:

- az épületek, az ipari termelő és szolgáltató létesítmények energiahatékonyságának javítását, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelését

- a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítását és a környezetbarát közlekedési módok támogatását, fejlesztését

- a zöldfelületek növelését és minőségének javítását

- az adaptív csapadékvíz-gazdálkodást és a szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülést

- valamint a szemléletformálást és klímatudatosságot.

Számítások szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés. A FŐTÁV már alá is írta az együttműködési megállapodását az Arctic Green Energy (Arctic) vállalattal geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről, mely akár évi 21.000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést is elérhet a fővárosban.

Emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátáscsökkentési lehetőség is jelentős. Mint arról már korábban mi is beszámoltunk, a Budapest 2040 stratégia alapján 80%-kal tervezik növelni az elővárosi vasútvonalakon utazók számát, ezzel elősegítve a közutak tehermentesítését, így a lég- és a zajszennyezettség csökkentését is. Ennek első lépése a Déli Körvasút megépítése, majd hosszú távon a vasúti alagút kiépítése, illetve a Budai Fonódó villamoshálózat második ütemének kiépítése, az új vonal a Duna partján folytatódik majd a Műegyetem rakparton és a Pázmány Péter sétányon át a BudaPartig. A két kötöttpályás beruházás össze is kapcsolódik, ugyanis az új villamosvonal csatlakozik majd a Déli Körvasút új, Nádorkert megállójához is.

Az összes intézkedés finanszírozási, illetve beruházási igénye körülbelül 2500 milliárd forintra becsülhető. Ez csak részben terhelné a fővárosi önkormányzat költségvetését, hiszen számos intézkedés - például lakóépületek energetikai korszerűsítése - csak különböző szereplők - lakosság, kerületek, pénzintézetek, kormány - együttes szerepvállalásával valósítható meg, különféle finanszírozási eszközök bevonásával.

 

Címlapkép forrása: Unsplash

NRGreport