A világ legnagyobb vállalatainak több mint fele túl lassan halad a nettó-zéró célok felé, kétharmaduknak eleve komoly pénzügyi kihívást jelent a karbonsemleges beruházások megvalósítása – derül ki a Standard Chartered jelentéséből. A széndioxid-semleges terveket finanszírozási oldalról vizsgáló elemzés rámutat, hogy az energiaátmenetbe történő beruházások mennyisége nem elégséges, különösen a szén-dioxid-intenzív iparágak és a feltörekvő piacok részéről.

A Zeronomics című új jelentést a Standard Chartered bank jelentette meg, felmérésében 250 globális cég és 100 befektetési szakember felső vezetőjét kérdezte meg. Az összefoglaló állítja, hogy a legtöbb vállalat továbbra is jelentős intézkedéseket halaszt 2030 utánra, így az elkövetkező néhány év az „elveszett évtized” lesz a haladás szempontjából.

A kutatásban az üzleti vezetők több mint egyharmada (34%) azt mondta, hogy a legnagyobb előrelépés az éghajlatváltozást érintő beruházások terén 2030 és 2040 között fog megtörténni. Még ennél is nagyobb százalékuk (37%) szerint erre majd csak az azt követő évtizedben, 2040 és 2050 között kerül sor.

Számos vezető vállalatvezetőből eleve hiányzott a meggyőződés a nettó nulla célok melletti elkötelezettséget illetően, csak kevesebb mint fele (47%) támogatta teljes mértékben a párizsi megállapodás céljait, annak ellenére, hogy cégük nyilvános klímavállalást tett.

"Felmérésünkből kiderül, hogy a legtöbb vállalat bár meghirdette, hogy 2050-re át akar térni nettó nullára, de még nem tette meg a szükséges lépéseket"

– mondta Bill Winters, a Standard Chartered csoportvezetője.

A felmérés résztvevőinek többsége elismerte, hogy valószínűleg nem fogják elérni az éghajlati céljaikat, 55 százalékuk egyetértett abban, hogy vállalatuk 2050-es határidőig nem is tud haladni megfelelő tempóban az átalakulással.

Forrás: sc.com

A haladás akadályait tekintve a kutatók azt találták, hogy a legnagyobb kihívás a finanszírozás, mivel a vállalkozások 85 százalékának komolyabb befektetésre lenne szüksége a nettó-nulla átmenethez.

A legnagyobb rövid távú akadály azonban továbbra is a Covid-19 válság, amely sok vállalkozást arra kényszerített, hogy azonnali túlélő üzemmódra összpontosítson.

A többség legfőbb akadályként a finanszírozást nevezte meg, és a szén-dioxid-intenzív iparágak és a feltörekvő piacokon működő vállalatok küzdenek a legjobban.

Hazai helyzet

A BCSDH és Deloitte közös kutatása hasonlóképp mutatott rá a hiányosságokra: a magyar üzleti szféra élenjáróinak csupán 31%-a határozta meg a nettó zéró kibocsátási céljait, ami elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől.

Ebben vannak üdítő kivételek: a Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást, az E.On minden épülete karbonsemleges lesz, autóparkja pedig kizárólag elektromos járművekből áll majd 2030-ra, a LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját.

Az MVM Csoport legutóbbi kommunikációjában azt jelentette be, hogy a fenntarthatóság és a dekarbonizáció jegyében tavaly tovább növelték megújuló termeléssel foglalkozó portfóliójukat, és hogy az országban előállított áram közel fele már ebből a klímasemleges, tiszta forrásból származott.

A MOL a megújított stratégiájában azt ígéri, hogy 2030-ig minden második dollárt fenntartható projektekre költ és 2050-re a beruházások 100 százaléka zöld lesz – összesen egymilliárd dollárt fog beruházni a vállalat alacsony szén-dioxid kibocsátású és fenntartható projektjeibe a következő öt évben.