2003-ban vezették be a brit fővárosban a dugódíjat, az volt az egyértelmű cél vele, hogy csökkentsék a közlekedésből kifolyólag generálódó légszennyezést. Az adatok szerint azonban ez korántsem sikerült – sőt, a káros nitrogén-dioxid kibocsátása még nőtt is.

A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (Norwegian University of Science and Technology, NTNU) kutatást végzett arról, hogy mennyire segített London légszennyezettségén a dugódíj bevezetése. A szabályozás 2003-ban született meg, és az volt a célja, hogy a kifejezetten szennyezett városban visszaszorítsa az autóforgalmat, és arra ösztönözze az autósokat, hogy más közlekedési módszereket válasszanak. Ez meg is történt – derül ki a kutatásból –, csak mellette olyan mértékben nőtt a busz- és taxiforgalom, hogy a csökkent autóhasználatból következő eredmények gyakorlatilag semmisnek mondhatók.

Mi történhetett? Azok, akik nem autóztak a dugódíj miatt, buszra ültek, vagy taxit hívtak, ami megemelte a busz- és taxiigényt a városban. Éppen ezért sűríteni kellett a járatokat, és több taxit forgalomba állítani, ami ellensúlyozta azt, hogy kevesebb autó van az utakon, legalább is kibocsátás szempontjából biztosan.

Az össz-szennyezési szintek valóban csökkentek a városban: mióta a szabályozást bevezették, kijelöltek még ultraalacsony emissziós zónákat, betiltották a dízeles taxik forgalmazását, és a buszflotta is környezetbarátabb lett. Ez azt eredményezte, hogy összességében csökkent a kibocsátás.

Csakhogy az egyik legkárosabb szennyezőanyag, a nitrogén-dioxid mennyisége még nőtt is a levegőben: mivel a buszok és a taxik száma megnőtt, ennek a kibocsátásnak is nőtt az aránya, mivel ezek a járművek eleinte nem estek semmilyen szabályozás alá.

A dugódíj 2003-ban az értintett területeken 5 fontba került, és reggel 7 óra és este 6:30 között volt érvényben. Azóta ezt reggel 7 óra és este 10 óra közé tolták ki, és a dugódíj pedig 15 fontra emelkedett. A rendszer automatikus rendszámfelismerő technológiát használ.

A dugódíj bevezetése után közvetlenül a légszennyezés és a levegőben megtalálható szálló por 20 százalékkal esett vissza. A nitrogén-oxid szintje is csökkent, méghozzá 6-9 százalékkal, a nitrogén-dioxid azonban nem. Ez azért probléma, mert ez az egyik legkárosabb gáz, amit a közlekedés okozta légszennyezésből kiemelhetünk, ráadásul közel marad a talajhoz, így az emberek be is lélegzik.

A szakértők megjegyezték, hogy nehéz pontosan követni a dugódíj következményeit, mivel maga a brit autóflotta is egyre zöldebbé válik. Így azok a javulások, amiket látnak, nem biztos, hogy kizárólag a dugódíj működése miatt jelentkeznek.