NRGreport
Menü

Szabadesésben a széntüzelés – Már a gázerőművek a legnagyobb CO2-kibocsátók

Elemzés | Major András | 2021-04-28 05:00

A szén, illetve a lignit gyors visszaszorulása és a földgáz-felhasználás növekedése azt eredményezte, hogy Európában - a történelem során először - a gázerőművek váltak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátókká az áramszektorban. A szén kivezetése példátlan ütemben zajlik, ami az emissziós értékeken is tükröződik, és bár a gázerőművek kibocsátása is mérséklődött 6 százalékkal 2020-ban, az elmúlt öt évben 25 százalékkal nőtt az érték.

Az európai villamosenergia-termeléshez fűződő CO2-kibocsátás 17 százalékkal zuhant 2020-ban 2019-hez képest, mindenekelőtt a feketeszén és lignit folytatódó térvesztésének köszönhetően. A nagyrészt az emissziós kvóták áremelkedésével magyarázható jelenség a gáz termelési és kibocsátási mixen belüli részarányának növekedését vonta maga után.

Így, bár a földgáz égetése során mintegy 50-60 százalékkal kevesebb CO2 szabadul fel, mint a széntüzelés esetében (/megtermelt egységnyi energia), a termelési mixben betöltött jóval nagyobb szerepe miatt a gáz lett a legnagyobb emisszióforrás. Az Európai Unió villamosenergia-szektorában megvalósuló emisszió 34 százaléka a gázerőművekhez köthető, ami történelmi rekordnak tekinthető - derül ki az EMBER nevű klímaügyi think tank uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) adataira támaszkodó jelentéséből.

Szabadesésben a szén                                      

Mint arról korábban beszámoltunk, 2020-ban a megújulók váltak az európai villamosenergia-termelés legjelentősebb forrásaivá, átvéve a vezető szerepet a fosszilis energiahordozóktól. Ennek eredményeképpen a szektor emissziója egyetlen év alatt mintegy hatodával, 139 millió tonnával 692 millió tonnára esett, a csökkenés zömét pedig a szénalapú termelés hanyatlása okozta: a feketeszén égetéséből 25, a lignitéből 23 százalékkal kevesebb üvegházhatú gáz került a légkörbe, mint egy évvel korábban. Közben a gázerőművek kibocsátása is mérséklődött 6 százalékkal, de ez jóval kisebb a szilárd fosszilis energiahordozóknál láthatónál, így a gáz előzni tudott.

A feketeszén európai áramtermelésből történő kivezetésének üteme egészen rendkívüli: Mindössze két év alatt csaknem feleződött a feketeszén-erőművek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége, 2013-ban pedig még jóval több mint háromszorosa volt a jelenleginek (154,11 millió tonna). A lignit esetében valamivel lassabb a folyamat, de 2018-hoz képest így is több mint harmadával zuhant a lignittüzelésű blokkok CO2-kibocsátása (205,58 millió tonnára). A földgáz trendje inkább stagnálást mutat, de az elmúlt évtized közepéhez képest 25 százalékkal nőtt a kapcsolódó emisszió (236,27 millió tonna). (Az egyéb források kibocsátása enyhén szintén csökken, ide az olaj, a tőzeg és egyéb, akár kisebb gázerőművek is tartoznak, ugyanakkor a biomassza és az energetikai felhasználású hulladék emissziós adatai nem értendők ide.)

Tisztulása ellenére az uniós kibocsátáskereskedelmi szektor által tartalmazott emisszió mintegy 50 százaléka még mindig az áramtermelési szektorhoz köthető, melynek részaránya mindössze 1 százalékponttal mérséklődött 2020-ban. Míg napjainkban a szektor teljes kibocsátásának körülbelül a harmadát adják a gázerőművek, 2013-ban még csak kevesebb mint a hatodát tették ki. Ami az egyes országokat illeti, a gázerőművek 11 uniós országban számítanak az elsődleges emisszióforrásnak, míg 9 országban - köztük Magyarországon - a feketeszén- és lignittüzelésű erőművek kibocsátása a legnagyobb.

Ezen országok a jövőben nagyrészt földgázzal kívánják kiváltani szenes kapacitásaikat, így a napjainkban az EU-ban tervezett új gázerőművek körülbelül 70 százaléka ezekhez az országokhoz fűződik. (Bizonyos esetekben pedig a régi szenes erőművek gázüzeművé történő átalakítását tervezik.)

Magyarország mára megmaradt egyetlen szén-, pontosabban lignittüzelésű nagyerőműve a Mátrai Erőmű, amely az ország második legnagyobb áramtermelőjeként a teljes hazai villamosenergia-termelés 15 százalékát adja. Ugyanakkor a legnagyobb hazai CO2-kibocsátó, amely az energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel 50 százalékát, ezzel a teljes magyar üvegházgáz-kibocsátás 14 százalékát adja.

Lignit helyett földgáz

Az elemzés ugyan csak az áramszektor emisszióját vizsgálja, de érdemes megjegyezni, hogy az erőmű lignitbányáiból származó lignitet mintegy 100 000, a régióban található háztartás használja fűtési célokra, szintén jelentősen emelve a kibocsátást. Az erőmű és az említett háztartások az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjához is jelentősen hozzájárulnak: a hazai kén-dioxid (SO2) 36,2 százalékát, a higany (Hg) 13,71 százalékát, valamint a nitrogén-dioxid (NO2) 4,48 százalékát adják. A kormányzati terv szerint a Mátrai lignites blokkjait 2025-ig leállítják és nagyrészt gáztüzelésű blokkokkal pótolják, de stratégiai cél a lakossági fűtési energia tiszta energiával való kiváltása és az energiafogyasztás csökkentése is.

Az EU-ban áramtermelésre felhasznált feketeszén és lignit égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás több mint fele (52%) mindössze négy nagy energiacéghez köthető (RWE, LEAG, CEZ, PGE). Ezek közül az RWE játssza a legnagyobb szerepet (a Mátrai Erőmű korábbi többségi tulajdonosa), miután az uniós szénerőművek kibocsátásának több mint 16 százalékáért felelős, míg a teljes gázerőművi emisszió valamivel több mint 6 százaléka is e társaság erőműveiből ered.

Döntés elhalasztva

A földgáz megítélése erősen vitatott: míg zöldszervezetek fosszilis, szennyező jellegére hivatkozva kivezetése mellett érvelnek, villamosenergia-ipari szereplők az energiatárolási probléma megoldásáig nélkülözhetetlennek tartják a flexibilis gázerőműveket, nagyrészt az időjárásfüggő megújulók alacsony rendelkezésre állására tekintettel. A dilemma miatt az Európai Bizottság elhalasztotta az arról szóló döntést, hogy a gázerőművek (és az atomerőművek) címkézhetők-e fenntartható beruházásnak a zöldfinanszírozási szabályozása (taxonómia rendelet) keretében, miután korábban kilenc tagállam, így Magyarország is a földgáz mellett lobbizott.

 

Címlapkép forrása: Unsplash

Major András

NR címlapCímlap

Még több cikk »