Csökkent tavaly a fosszilis üzemanyagok használatából származó szén-dioxid-kibocsátás az Európai Unió egész területén, köszönhetően elsősorban a COVID-19 korlátozásoknak, amelyek az egész régióban leállították az utazást és gyárak működését.

A fosszilis tüzelőanyagok – például olaj, szén és földgáz – égetéséből származó CO2-kibocsátás 10 százalékkal csökkent 2020-ban az előző évhez képest az Eurostat adatai szerint.

Az Eurostat szinte minden tagállamban csökkenést tapasztalt az olaj- és olajtermék-fogyasztásban, míg a földgázfogyasztás 15 országban csökkent.

Ezzel szemben a megújuló energiaforrások (különösen a szél,     a víz és a napenergia) részaránya jelentősen növekedett az áramtermelésben.

Noha a kibocsátás az EU 27 tagállamának mindegyikében csökkent, az Eurostat Görögországban, Észtországban és Luxemburgban számolt be a legnagyobb zuhanásról – 18% körüli csökkenést mutatva.

Az EU teljes CO2-kibocsátásának negyedét kitermelő Németországban a kibocsátás majdnem 9 százalékkal esett vissza, míg Olaszországban, Franciaországban és Lengyelországban, a többi jelentős CO2-termelőben 8 százalékkal, 11% -ra csökkent.

Az EU azon célkitűzése, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon, elősegítve a veszélyes globális felmelegedés visszaszorítását, zöld átmenetet követel meg az ipari szektorokban olyan technológiák alkalmazásával, mint a megújuló hidrogén-üzemanyag és az energiatárolás.

A francia és német bíróságok azonban úgy döntöttek, hogy az országoknak többet kell tenniük a kibocsátás visszaszorításáért, míg Lengyelország vonakodása, hogy idővel lemondjon a szénről, veszélyeztette az EU zöld átmeneti finanszírozásához való hozzáférését.

Lengyelország volt az egyetlen tagállam, amely nem kötelezte el magát az éghajlat-semlegesség mellett 2050-ig.