Ismét bebizonyosodott, hogy Kína nélkül nem lehet lassítani a klímaváltozást: egy friss jelentés szerint az ország 2019-ben több káros anyagot bocsátott ki a levegőbe, mint az OECD országok összesen.

Az amerikai Rhodium Csoport tanácsadó cég friss jelentéséből kiderül: Kínának 2019-ben magasabb volt a károsanyag-kibocsátása, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) 37 tagjának összesen. Az adatok szerint a keleti ország a teljes éves kibocsátások 27 százalékáért volt felelős, ezt követte az Egyesült Államok 11,4 százalékkal, majd India 6,6 százalékkal, és végül az Európai Unió 6,4 százalékkal.

Az OECD országok emissziói az elmúlt években nagyjából ugyanazon a szinten álltak, csak Kínáé emelkedett lassan 2019-ig, amikor történt egy ugrás.

Az analízis az úgynevezett hat kiotói üvegházhatású gáz kibocsátását vizsgálta (a név a kiotói jegyzőkönyvből eredeztethető, ezek kibocsátása ellen léptek fel az országok): szén-dioxid (CO2), metán (CH4), nitrogén-oxid (N2O), fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-karbonok (PFC-k) és kén-hexafluorid (SF6). Ezek mindegyike más mértékben és máshogy okoz üvegházhatást: a metán például huszonötször hatékonyabban ejti csapdába a hőt a felszínen, mint a szén-dioxid, de gyorsabban is távozik az atmoszférából.

1990 előtt az OECD országok 14000 millió tonna szén-dioxidot engedtek a légkörbe minden egyes évben – érdekes összehasonlítás, hogy Kína önmaga átlépte ezt a határt három évvel ezelőtt 14093 millió tonnás kibocsátással. Ez 36 millió tonnával több, mint amennyit az összes többi OECD ország bocsátott ki.

A szakértők azt is megjegyzik, hogy bár ezek a számok megdöbbentők, azt is meg kell vizsgálni például, hogy a Kínában gyártott, kibocsátással járó termékek mekkora része készül nyugati használatra – nem igazságos ugyanis azért büntetni egy országot, hogy magas a kibocsátása akkor, ha közben nyugati piacokra is sokat termel. A fogyasztásra igazítva azonban még mindig Kína felelős a globális teljes kibocsátások 25 százalékáért – ennyi az, ami az export-import termékeket is figyelembe véve megmarad az országnak.

Megint más azonban a helyzet, ha egy főre eső kibocsátást nézünk: a 1,4 milliárdos országban az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás 10,1 tonna évente, ez pedig már alatta marad az OECD átlagának (ami 10,5 tonna évente per fő). Lényegesen kevesebb az érték az Egyesült Államokénál is, ahol 17,6 tonna káros anyagért felelős minden egyes ember egy évre vetítve.

Érdekes lesz megfigyelni a 2020-as adatokat, ugyanis amíg a koronavírus-járvány miatt a bolygó legtöbb országában csökkentek a kibocsátások, addig Kínában 1,7 százalékos növekedés volt tapasztalható. Így valószínűleg az egy főre jutó kibocsátási arányok változni fognak, az ország azonban megőrzi a helyét a legszennyezőbb országok rangsorának élén.