Minden egyes évben több mint másfélszer kiszipolyozzuk a Föld erőforrásait – ezt mutatta ki egy friss tanulmány, ami arra is kitért, hogy milyen óriási különbségek vannak a gazdagabb és a szegényebb országok nyersanyaghasználatában.

A Nature Sustainability tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint minden egyes évben a bolygónk erőforrásainak 173 százalékát használjuk fel – ez azt jelenti, hogy gyorsabban használjuk el a természetes forrásokat, mint ahogyan a Föld képes azokat visszapótolni. A tanulmány arra is rámutat, hogy mekkora a különbség a gazdagabb és a szegényebb országok között, ha az erőforrások elosztásáról és felhasználásáról van szó.

A biológiai erőforrások biztosításának érdekében egy országnak vagy rendelkeznie kell akkora mennyiséggel a saját területén, amiből a keresletet ki tudja elégíteni, vagy pénzügyileg képesnek kell lennie arra, hogy azokat máshonnan megvásárolja. Azok az országok, amelyek egyik kategóriába sem esnek bele, a szakemberek szerint úgynevezett „ökológiai szegénycsapdába” kerülnek. Ez azt jelenti, hogy az olyan lehetőségeik, mint a megfelelő élelmiszerellátás vagy az építkezési alapanyagok beszerzése, limitált, vagy nem elégséges.

A tanulmány szerzői az ökológiai deficitük alapján rangsorolták az országokat, azaz megállapították, hogy a fogyasztásuk mennyivel lépi túl a számukra rendelkezésre álló, regenerálódni képes erőforrásmennyiséget. Ez alapján a kutatók az országokat magas hiányosságú, alacsony hiányosságú, magas tartalékos és alacsony tartalékos kategóriákba rendezték. Ezeket az eredményeket összevetve a GDP-vel a kutatók képesek voltak megállapítani, hogy biológiai nyersanyagok és vásárlóképesség tekintetében a különböző országok hogyan állnak.

A kutatók megállapították, hogy 1980-ban mintegy 2,5 milliárd ember élt olyan országokban, amelyek belefértek az ökológiai szegénységcsapda kategóriájába. 2017-ben ez a szám már 5,4 milliárdra rúgott. Ez a globális populáció 72 százalékát jelenti. Az összes nyersanyagfogyasztást tekintve az emberiség elhasználta a biokapacitás 173 százalékát 2017-ben, ez 1980-ban még csak 119 százalékra rúgott – ami már akkor problémás volt, hiszen ez azt jelenti, hogy folyamatosan fogynak a természeti erőforrások.

Talán nem meglepő, hogy az adatokból kiderült: azok az országok, amelyek a leggazdagabbak, a legtöbbet is fogyasztanak, míg a szegényebb országoknak alig marad biokapacitásuk. A leggazdagabb 14 százalék fogyasztja el a biokapacitás 52 százalékát. Ha minden egyes ország ennyit fogyasztana, mint ez a bizonyos 14 százalék, egy évben az erőforrások 367 százalékát élnénk fel.

Még a gazdag országok között is komoly különbségek vannak: ha ugyanis mindenki úgy fogyasztana a saját erőforrásaihoz képest, mint Dubai, évente 560 százalékát élnénk fel a bolygó erőforrásainak.