Az USA nemzeti érdekekre hivatkozva lemondott az Oroszországot Németországgal összekötő, Északi Áramlat-2 gázvezeték kivitelezőjére és annak vezérigazgatójára kiszabott szankciókról.

A Reuters hírügynökség birtokába jutott jelentésből arra lehet következtetni, hogy amíg az Egyesült Államok elméletben elítéli a Nord Stream 2 AG vállalatot és annak német vezérigazgatóját, Matthias Warnigot, mégsem merik kockára tenni a Németországgal való jó kapcsolatukat, amit már Donald Trump elnöksége eleve megtépázott, így inkább lemondanak a szankciókról.

A jelentés idézi magát Antony Blinken amerikai külügyminisztert is, aki azt írta, hogy „A németek elleni büntetőintézkedésekről való lemondás az USA nemzeti érdeke. Szankciókat kell azonban bevezetni több orosz társasággal szemben.” Így az USA Oroszországgal szemben továbbra sem enyhít: négy orosz hajóra, köztük az Akademik Cherskiy-re, ami áprilisban már elkezdte a vezeték lefektetését Dánia vizein, és négy másik orosz szervezetre is kivetett szankciókat. Ezek az intézkedések viszont még mindig nem bizonyulnak elegendőnek ahhoz, hogy leállítsák az Északi Áramlat-2 befejezését.

Sokan örülnek is, meg nem is

Bob Menendez, amerikai demokrata szenátor kifejezte csalódottságát a történtek miatt, szerinte az USA jelenlegi vezetésének minden tőle telhetőt meg kellett volna tennie az Északi-Áramlat 2 megakadályozása érdekében. Köztudott, hogy Joe Biden maga is a projekt ellenzői közé tartozik, szerinte ugyanis ez „rossz üzlet Európának". Jurij Vitrenko, az ukrán állami tulajdonban lévő energetikai vállalat, a Naftogaz vezérigazgatója szerint pedig az Északi Áramlat-2 Oroszország „legrosszabb és legveszélyesebb geopolitikai projektje" – idézi  Beregi Balázs tudósítását az MTI.

Heiko Maas német külügyminiszter viszont üdvözölte a lépést: „Ezt egy konstruktív lépésnek tekintjük, amelyről szívesen folytatjuk a tárgyalásokat washingtoni partnereinkkel". Az orosz tisztviselők pedig jelezték, hogy a szankciókról való lemondás javíthatja Washington és Moszkva kapcsolatát.

Az új földgázvezeték jelenleg körülbelül 95%-ban már késznek tekinthető, a befejezéséhez csupán 80 kilométer hosszúságban kell lerakni még csöveket. Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Washington szerint Európa még inkább függővé válna az orosz energiahordozók szállításától. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna. Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Címlapkép forrása: Nord Stream 2