Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Még egy ok, hogy megmentsük a méheket: ki tudják szagolni a koronavírust

Stuth-Nagy Niki | 2021.05.21. 06:00

A méhek haldoklása a jelenkorunk egyik legnagyobb ökológiai katasztrófájához vezethet – ezek az apró rovarok azonban, úgy tűnik, nemcsak a beporzásban játszanak pótolhatatlan szerepet, hanem még a koronavírust is képesek észrevenni.

Holland kutatók szerint a méhek akár másodpercek alatt képesek detektálni a koronavírust. Az InsectSense startup és a Wageningen Egyetem közös kutatása szerint a rovarok a nyelvükkel fel tudják ismerni, melyik minta fertőzött, és melyik nem, ehhez pedig mindössze pavlovi módszerekkel történő tanulást kellett használniuk a szakértőknek.

A méhek képesek az illékony anyagok változását érzékelni, méghozzá nagyon nagy pontossággal – ez segíti őket a mindennapi tájékozódás, élelemkeresés, túlélés során. Nem is csoda, hiszen néhány kilométeres távolságból is „ki tudnak szagolni” egy-egy számukra hasznos virágot. Éppen ezért, akárcsak a kutyákat, őket is meg lehet tanítani arra, hogy detektálják a koronavírust – ez ugyanis, mint minden más vírus, anyagcsereváltozást okoz a szervezetben, aminek szaga is van. Persze nem olyan, amit mi érzékelni tudunk, a méhek viszont igen.

A holland kutatók pavlovi módszerekkel tanították a méheket: minden egyes alkalommal, amikor az állatok fertőzött mintával kerültek kapcsolatba, cukros vizet kaptak jutalmul. Egy idő után a rovarok összekötötték a jutalmat a pozitív mintával, így már akkor is kinyújtották a nyelvüket, ha koronavírusos mintát érzékeltek, úgy is, ha nem volt még jutalom a láthatáron. A szakértők innen tudták, hogy melyik minta pozitív, és melyik negatív.

A kutatást 150 méh részvételével végezték, különböző körülmények között, hogy megállapítsák, melyik a legoptimálisabb. Az első minták koronavírusos nyércektől származtak, itt az állatok nagyon jó hibaszázalékkal képesek voltak megállapítani, melyik minta fertőzött, és melyik nem. Később az emberi minták esetében is ugyanilyen jól vizsgáztak.

Az InsectSense már ki is fejlesztette egy olyan gép prototípusát, amely gyorsan, nagyobb számban képes kiképezni a méheket ilyen munkára. A BeeSense nagyon hatékony diagnosztikai rendszer lehet az alacsony jövedelmű országokban, ahol nincs kapacitás PCR-tesztekre.

Kérdés, hogy mennyire szerencsés ilyen munkára fogni a méheket – bár bajuk nem esik tőle, a csökkenő populáció miatt minden egyedre szükség lehet az ökológiai egyensúly fenntartásához. Bár kétségkívül meg lehet oldani ezt is fenntartható módon, erre figyelni kell a kísérletek megszervezésénél is.

A méhészet és a biológiai sokféleség kölcsönösen függenek egymástól, a méhkolóniák a beporzási tevékenység révén környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fontos értéket állítanak elő, hozzájárulva az élelmiszer-ellátás biztonságához és a biológiai sokféleség fennmaradásához. A méhészek méhkolóniáik kezelésével rendkívül jelentős környezetvédelmi szolgáltatást nyújtanak, valamint a vidéki területeken megőriznek egy fenntartható termelési modellt.

Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a beporzó rovarok pusztulása. Kínában már vannak olyan vidékek, ahol gazdák maguk, kézzel porozzák a haszonnövényeiket, ha termést akarnak. A méheknek itthon 700 vadon élő fajuk őshonos, de a legnagyobb szerep létszámukból adódóan a nyugati háziméhekre hárul. A beporzók pusztulását az emberi tevékenység különböző káros hatásai okozzák, kifejezetten a háziméhek számára többek között a mezőgazdaságban vagy akár a kiskertekben alkalmazott növényvédő szerek jelentenek komoly fenyegetést.

  Stuth-Nagy Niki
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2023 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.