A villanyautó használatban az egyik sarokpontot még mindig a töltés jelenti. Bizonyos munkakörökben vagy életvitelhez ma még mindig nem optimális megoldás.

Biztos befutónak látszik az elektromos autó, az utóbbi években a technikai oldal és az autógyárak hozzáállása is komoly fejlődésen ment keresztül. A legutóbbi nagy váltás a témában nem a technológiában történt, hanem a politikában vagy az azt irányító köröknél. Ez onnan tudható, hogy 2020 őszétől az európai kormányok többsége bejelentette, hogy meghatározott dátumoktól már nem helyezhetők forgalomba belsőégésű motorú autók. Ez a jelzés már átment az autógyárak vezetőinek és tulajdonosaiknak is, akik így teljesen megértették, hogy a politika mit szeretne.

Ezzel párhuzamosan csökkennek az akkumulátor árak, sőt pár hetes hír, hogy óriás lítium mezőt találtak Németország alatt. Ez belátható időn belül felszámolhatóvá teszi a Kínától történő lítium függőséget.

Az eladások is emelkednek, de a témát körül lengő túlzott lelkesedés és hype még megvan. A realitás ez: 2020-ban az összes személyautó értékesítésnek még csak a töredéke az elektromos autóknak az eladásai. De szerencsére a számok javulása töretlen.

A 2020-as adatok a következőképpen festenek: 128031/3046 darab. Az elektromos autók között, első helyen a Kia e-Niro végzett 374 darabbal.

Ez a szám még jobban mutat, ha tudjuk, hogy 2019-ben 1803 darab villanyautó kelt el. Ekkor 453 példánnyal, a Nissan Leaf volt a legjobb. (Forrás: Datahouse Kft.)

fotó: Peugeot

A téma fura megközelítése azért született, mert bizonyos életmóddal, lakhatással, munkakörrel, elég körülményesen vagy sehogy sem egyeztethető össze az elektromos autózás. A legizgalmasabb az okfejtésben, hogy pár év múlva – pl. a szilárd test akkumulátorok megjelenésével – a felsorakoztatott ellenérvek már teljesen okafogyottak lehetnek. Reméljük.

A villanyautó használatban az egyik sarokpontot az otthoni vagy a munkahelyi töltés jelenti. Ha ez nincs, akkor maga a villanyautó tartás is kérdőjelessé válik.

Ugyanis csak a több fajta, külön-külön regisztrációt és havi előfizetést kívánó töltőhálózatra hagyatkozni ma még elég merész elképzelés. És drága is.

Ha nincs otthoni vagy munkahelyi töltés, akkor csak annak ajánlható a nyilvános hálózatra hagyatkozás, aki sose idegeskedik és nagyon ráér. És nem kell mindig használnia az autóját.

Annak sem az igazi az elektromos autó, akinek olyan a munkája, hogy naponta több száz kilométert vezet és időre kell érkeznie. A nagy pech még nála, ha a gondos tervezés ellenére, a kidolgozott ütemterve változhat. Az ilyen típusú munkát végzőknek, lásd. területi képviselő, felejtős az elektromos autó.

Akinek szükséges az állandó rendelkezésre állás és bármikor mennie kell, annak is átgondolandó az elektromos autó. Ha még otthon is tölti a gépet, de ha például x napig komoly mínuszok vannak vagy éppen rekkenő a hőség, ez össze tudja kuszálni a munkanapot. Ugyanis a folyamatos hűtés és fűtés, a legkorszerűbb autókban is tud olyan komoly hatótáv csökkenést eredményezni, amely könnyedén feje tetejére állíthatja az egész napos ütemtervet. Ennek a következménye, hogy lehet nyilvános töltőt keresni és közben idegeskedni, hogy nem ér el időben a céljához.

Ha a fentiekkel nem egyezik az életvitele, munkája, tehát zömmel városban használná az elektromos autót és tudja otthon tölteni. Vagy a jármű hatótávja illeszkedik az ingázásához, akkor a villanyautó jó vételt jelenthet.