NRGreport
Menü

A lakóépületek zöldítése megakadályozhatja a klímakatasztrófát

Rezsi | NRGreport | 2021-05-28 09:41

Meglepő eredményekre jutottak kutatásuk során a klímatudatos építészek: az újépítésű, modern felhőkarcolók több energiát használnak fel, mint az alacsonyabb, régebbi épületek. Azonban az okos tervezés és a technológiai újítások környezetbarátabbá tehetik az épületeket, sőt, még a világ legfehérebb festékével lefestett tetők is segíthetnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

Mikor túl magas egy felhőkarcoló?

Első látásra azt hihetnénk, hogy az újépítésű magas lakóépületeket energiatakarékosabbak lehetnek, mint a régebbi, zömökebb épületek, pedig egy új tanulmányban pont ennek az ellenkezője bizonyosodott be – olvasható a GreenTechMedia.com cikkében. Az Adrian Smith + Gordon Gill Architecture klímatudatos építészei és mérnökei kutatásuk során kilenc különböző konfigurációban modellezték le a lakóegységeket, az egyik végletben egy 215 emeletes épületet 2000 lakóegységgel, a másikban pedig 2000 szétszórt külvárosi lakóegységet szimuláltak le. Az elemzés szerint a négyemeletes társasházak használták fel a legkevesebb energiát háztartásonként, mivel itt a lakások minimum egy-két falon osztoznak.

Forrás: Pexels

Mitől ilyen magas a többemeletes házak energiafelhasználása?

Az egyik legfontosabb tényező az, hogy a magas épületekben kötelező liftet is beépíteni, ezek pedig az energiafelhasználás akár 10 százalékáért is felelősek lehetnek. A többemeletes épületek emellett ventilátorokra szintén támaszkodnak, amelyek a fűtési, hűtési és szellőztetési rendszereken keresztül forgatják a levegőt, valamint szivattyúkra, amelyek több száz méter magasra kell, hogy feljuttassák a vizet. Ráadásul a nagy ablakokkal rendelkező felhőkarcolókban szintén alacsony az energiahatékonyság, mivel az ablakok nyáron beengedik az épületekbe a nem kívánt hőt, télen pedig innen szökik ki a meleg, ezt pedig csak mechanikai megoldásokkal lehet kiküszöbölni, ami persze növeli a szén-dioxid-kibocsátást.

Más kutatócsoportok is hasonló eredményre jutottak: Daniel Godoy-Shimizu és hat kollégája a londoni UCL Energy Instituteban 611 angliai és walesi irodaház villany- és gázszámláit elemezte. Az elemzés során kiderült, hogy a 10 emeletes és az annál magasabb épületek négyzetméterenként 76 százalékkal több áramot fogyasztottak, mint az ötemeletes és annál alacsonyabb épületek. Valójában minden egyes további emelet egy társasházban akár 2,4 százalékkal is növelheti a villamosenergia-felhasználást és 2,9 százalékkal a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását.

Forrás: Pexels

Fehérre festett tetőkkel a Föld lehűtésért

Megoldást jelenthet még az éghajlati válságra a valaha kreált legfehérebb festék is, amit segít az épületek hűtésében. Az új festék a napfény 98%-át visszaveri, valamint az infravörös hőt a légkörön keresztül az űrbe sugározza. Az ezzel a festékkel kezelt felületetek a tesztek során 4,5 Celsius-fokkal a környezeti hőmérséklet alá hűtötték az épületeket, még erős napsütésben is, így kevesebb légkondicionálásra volt szükség, mely végső soron hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez  – számolt be az újításról a The Guardian.

Mitől is forradalmi ez az ötlet?

A fehérre festett tetőket évszázadok óta használják épületek hűtésére, viszont a globális felmelegedés még sürgetőbbé tette ezek széleskörűbb elterjedését. Az új festék hűtési teljesítményéért három tényező felel: először is a pigmentként használt bárium-szulfát, amely a hagyományos titán-dioxid-pigmenttel ellentétben nem nyeli el az UV-fényt. Másodszor magas, 60%-os pigmentkoncentrációt alkalmaztak. Harmadszor pedig a pigmentrészecskék különböző méretűek voltak, melyek a nap sugarának való szétszórásában játszottak kulcsszerepet. Professzor Xiulin Ruan és kutatócsoportja több mint 100 különböző anyagot vizsgált meg, és a legígéretesebbek közül mindegyiknél körülbelül 50 formulát teszteltek. A korábbi legfehérebb festékük kalcium-karbonátot - krétát - használt, mely 95,5%-ban verte vissza a napfényt. A festék kopásállóságát is tesztelték, de hosszabb távú időjárási tesztekre még szükség van a tartósság valódi értékeléséhez. A kutatók szerint viszont a festék egy-két éven belül már piacra kerülhet.

Az ilyen és ehhez hasonló újításokra szükség van, hiszen ahhoz, hogy az Európai Bizottság 2030-ig megvalósítani kívánt új éghajlatvédelmi tervét meg tudjuk valósítani elengedhetetlen a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, mivel ezekkel érhető el a legnagyobb kibocsátáscsökkentés. A FŐTÁV idén már idén alá is írta az együttműködési megállapodását az Arctic Green Energy vállalattal geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről, mely akár évi 21.000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést is elérhet a fővárosban.

 

Címlapkép forrása: Pexels

NRGreport