NRGreport
Menü

Egy új elemzés szerint az olaj- és gázipari cégek sokkal könnyebben zöldíthetők, mint azt elsőre gondolnánk

A KPMG elemzése szerint a jövő környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásaira készül a legtöbb nagyvállalat, köztük azok is, akiknél a fő tevékenység hagyományosan magas karbonkibocsátással jár, vagy közvetve kiváltója további szereplők kibocsátásának.

Nem véletlen, hogy a klímaváltozással járó kockázatok csökkentésére éppen ennek az úgy nevezett „barna szektornak" a vállalatvezetői a leginkább motiváltak: 93%-uk véli úgy, hogy a karbonkibocsátás visszaszorítása kulcsszerepet kell játsszon a vállalat jövőstratégiájában. A zöldítést nem csupán a menedzsment saját pozíciójának megtartása ösztönzi, erős nyomás érkezik társadalmi és kormányzati szintről is, és nem utolsósorban pedig a tőkepiacok felől, ahol az etikus és zöld befektetések felülmúlják népszerűségben a barnákat.

A COVID-19-et övező gazdasági válság erőteljesen megnyirbálta a hagyományos üzemanyag vállalatok részvény- és kötvényárait: a túltermelés, a nyersanyag árak zuhanása és a bizonytalan kilátásokkal együtt járó volatilitás sem kedvez a szektornak. Még ha a 2021-es év végére vissza is pattan az olajkitermelés a napi 100 millió hordós szintre, a hagyományos energiatermelő szektor egyre drágább finanszírozással lesz kénytelen működni. Portfólió diverzifikálás céljából a nagyok már korábban elkezdték megújuló energia üzletágaik kiépítését, a jelenlegi gazdasági válság még nagyobb löketet adhat a rendkívül erős infrastruktúrával rendelkező vállalatoknak, hogy adottságaikat kihasználva, egyre zöldebb útra térjenek. 

A KPMG szakértői legutóbbi elemzésükben öt olyan tényezőre hívták fel a figyelmet, amely a barna szektort a zöldülés felé mozdíthatja:

Az infrastruktúra kulcsfontosságú

Világszerte gyors iramban növekszik a megújuló energiatermelés, Magyarországon például 2000-2018 viszonylatában a nyolcszorosára nőtt. A legolcsóbbnak és leghatékonyabbnak a nyílt tengerre telepített szélerőművek bizonyulnak, az olajvállalatok pedig hatalmas nyílttengeri tapasztalattal rendelkeznek, költséghatékonyan képesek építeni, valamint a szállításhoz szükséges infrastruktúra is rendelkezésükre áll. Szakértők a villamosenergia tárolási és szállítási problémáinak közel jövőbeni megoldásában is bíznak, így ez az eszközalapú előny is a „barnákat" hozza helyzetbe, akik óriási ingatlan- és flottavagyonnal rendelkeznek. Ezeket az előnyöket kihasználva pedig könnyedén lehet például napelemparkokat telepíteni kihasználatlan területekre, ezzel új, értékteremtő funkciót biztosítva nekik. Így valósult meg a MET Dunai Solar Park is, mely a Dunamenti Erőmű peremterületén, illetve egy korábban halgazdaságként működő területen épült meg, valamint a Kabai Solar Park, mely az egykori kabai cukorgyárhoz tartozó, évek óta kihasználatlan gazdasági területen lett kiépítve. Illetve a MOL is hasonló barnamezős beruházás során alakította ki Százhalombattán a Dunai Finomító területén a saját napelemparkját.

A zöldhidrogének kora

A mai napig a legkönnyebben elérhető energiaforrás, a termelése pedig egyenletes, ráadásul jelenleg a legígéretesebb áramtárolási modellekben is óriási szerepe van. Az egyre vonzóbb energiaforrásnak a szárazföldi és tengeri szállítmányozásban lehet a legnagyobb karbonmentesítő hatása. Az olaj és gázipari vállalatok pedig ugyancsak ismerősen mozognak a petrolkémia területén.

Új generációs bioüzemanyagok

A kutatások jelentős forrásbevonást vonzanak, de egyre nagyobb a kormányzati támogatottsága is az olyan új generációs bio üzemanyagoknak, mint a biomasszából készült dízel, a hidro-izomerizált zsírok és olajok, cellulózból kivont oxigenátok, etanol, butanol. A széleskörű petrolkémiai tapasztalatok, a meglévő üzemegységek és berendezések újrafelhasználásának hatékonysági előnye itt ismét a barna üzletág malmára hajthatják a vizet.

Az e-mobilitás kiterjesztése

Egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a személygépjárművek erőltetett ütemű villamosítása helyett a környezetkárosításból legalább ugyanakkora részt képviselő áruforgalmi és tömegközlekedési járművekre kellene koncentrálni: elektromos tengerjárókra, vonatokra, kamionokra, légijárművekre.  Erre Kína szolgáltatja a legjobb példát, ahol több város kizárólag elektromos buszokat állít forgalomba, minek következtében a világ olajszármazékai iránti keresletét 3%-kal csökkentheti. Hatalmas az igény az elektromos töltőállomások kiépítésére is, ami ismét a hagyományos töltőpisztolyos helyszíneket hozza helyzetbe – Európában a Shell és a Total, új nevén TotalEnergies jeleskedik ebben a transzformációban.

Szén-dioxid leválasztás, tárolás és felhasználás levegőből vagy ipari melléktermékekből

Ez a megoldás minden szektor számára elérhetővé tenné a karbonsemlegességet, de a megvalósíthatósághoz egyelőre még jelentős technikai innováció és költségcsökkentés szükséges. Jó hír, hogy egyes tőkeerős olajvállatok már most támogatják ezeknek a technológiáknak a fejlesztését. Magyarország legnagyobb olajipari vállalata, a MOL 2050-re vállalta a karbonsemlegesség mint stratégiai cél elérését, és már az elkövetkező 10 évben 30%-os emissziócsökkentést hajt végre. Terveik között az innovatívnak számító szén-dioxid leválasztás, -hasznosítás és tárolás is szerepel, továbbá a napenergia területén is jelentős barnamezős beruházást valósítanának meg saját ki nem használt ipari területeiken.

 

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport | Forrás: KPMG