Világszerte óriási problémát jelent a szántóföldeken a rovarirtók használata, azok ugyanis nemcsak az elszaporodott kártevőket, de a bolygó ökoszisztémájának szempontjából nélkülözhetetlen rovarokat is pusztítják. Egy friss kutatás szerint két természetes alkotóelem keveréke megoldhatná a problémát: csak sör-melléktermékeket és trágyát kell összekeverni hozzá.

Az elmúlt évtizedekben számos, széles körben használt rovarirtót tiltottak be a világon az emberi egészségre és természetre gyakorolt káros hatásaik miatt. A probléma még mindig jelen van, az Európai Unióban is engedélyezettek olyan szerek, amelyek potenciálisan az emberi szervezetre, de ha arra nem is, a nem kártékony állatokra biztosan mérgezők. Az élelmiszeriparunk számára nélkülözhetetlen méhek számát például jelentősen tizedelik az ilyen szerek, hiszen nemcsak a kártevőkre, hanem a beporzókra is hatnak.

A spanyol Neiker Baszk Mezőgazdasági Kutatóintézet szakértői most találtak egy olyan megoldást, ami egyszerre használja fel a mezőgazdasági hulladékot és csökkenti a káros kémiai anyagok használatának szükségét. Ezen az úton elindulva a sörkészítés melléktermékeit és a mezőgazdasági melléktermékeket „eresztették össze”, és készítettek belőle olyan rovarirtót, ami nemcsak hogy képes kiirtani a talaj kártevőit, de nem bántja a szükséges mikroorganizmusokat, és még a terméshozamot is növelheti.

A szakértők két mellékterméket vizsgáltak: a repcepogácsát, ami egyértelműen a repcetermesztés mellékterméke, jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz, kéntartalmú aminosavakban gazdag. A másik alany a préselt cukornád volt, ezekhez kevertek friss tehéntrágyát, és kaptak egy környezetbarát, káros kémiai szerektől mentes rovarirtót.

A kutatók megjegyezték, hogy a repcepogácsa és a préselt cukornád korábbi kutatásokban már bizonyított, magas nitrogéntartalmuk a jó mikroorganizmusok fennmaradását biztosítja, míg elpusztítja a fonálférgeket (nematodákat) és a többi kártevőt a talajban. A növényparazita nematodák pedig különösen pusztítóak a mezőgazdaságban. Ezek a kártevők ugyanis a gyökerek közelében élnek, és oda is rakják a petéiket, ami károsítja a gyökérrendszert, és visszafogja a növényt a fejlődésben, ha éppen el nem pusztítja.

A spanyol szakértők azt találták, hogy amikor a különleges keveréküket használják, már egyetlen kezelés után jelentős csökkenés mutatkozott a gyökér göbösödésében.

A kezelés azonban nemcsak a kártevők ellen jó: a Frontiers in Sustainable Food Systems tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint más pozitív hozadéka is van, egyéves használat után például 15 százalékkal magasabb volt a terményhozam, mint a hagyományos rovarirtók használatával. Ezzel együtt a talajban található jó mikroorganizmusok száma is megnőtt, ami hozzájárult a talajlégzési ráta növekedéséhez.

A szakértők szerint még mindig sok kérdésre kell választ adni azzal kapcsolatban, hogy egészen pontosan mi történik a kezelés alatt a talajban, de egy biztosnak tűnik: ez az organikus rovarölőszer megfelelő alternatívát jelenthet a fonálférgek ellen a hagyományos kémiai megoldások helyett, és kijelöli az utat a többi természetes rovarirtó megalkotása felé.